A szlovák határ közelében, a Jósva-patak mentén búvik meg vadregényes környezetben az alig több mint kétszáz lelket számláló Szinpetri. A település hazánk egyik legszebb középhegységében, a Zempléni-hegység területén fekszik, romantikus környezetben. Sokan talán nem is hallottak erről a komoly történelmi múlttal rendelkező kisközségről.
A falu fölé emelkedő hegyoldal barlangja már az őskorban lakott volt; ezt bizonyítják a barlang mélyéről előkerült csontleletek, bronzkori cserépedény-töredékek és csonteszközök. A község neve legelőször egy 14. századi, Károly Róbert király uralkodása idején, 1340-ben kiállított birtoklevélben bukkan fel.
A reformáció hulláma sem kerülte el Szinpetrit; a 16. század végén református templom épült a községben. A települést övező hegyek gyomrában felfedezett hét barlangot a nemzetközi hírű Aggteleki-karszt és Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO 1995-ben a világörökség részévé tette.
A bűbájos és kirándulásra csábító borsodi kisközség látnivalóinak mindezzel még koránt sincsen vége. Az a látványosság, ami miatt Szinpetri a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült, a világon egyedülálló kuriózumnak számít.
A Jósva-patakra épített egykori vízimalom mellett álló, gyönyörűen felújított épület ad helyet annak a nyomdatörténeti kiállításnak, amelyen - többek között - még Gutenberg korabeli, rekonstruált nyomdagépek is megtekinthetők.
Ám még ezek az érdekes kiállítási tárgyak is eltörpülnek a múzeum büszkesége, a földkerekség legnagyobb méretű és legsúlyosabb könyve mellett. A hatalmas fóliáns ötletgazdái Varga Béla és fia, Varga Gábor voltak.
Az óriási kötet 346 oldalon az Aggteleki Nemzeti Park természeti kincseit, messze földön híres barlangjait és épített környezetét mutatja be. A hatalmas könyv elkészítésével Varga Béla és fia egy újabb látványossággal szerették volna gyarapítani a nemzeti parkot.
A 4,18 méter hosszú, 3,77 méter széles és 1 420 kilogrammot nyomó könyv Arnóton készült,
és 26 szakember dolgozott az egyedülálló kötet előállításán.
A borító elkészítéséhez 13 marha bőrét használtak fel. A 430 kilogrammos fedlap nyírből és nyárfából készült, amelyet Svédországban gyártottak le. A kötet fedelét balsafából kifaragott szalamandra, a térség, illetve az Aggteleki Nemzeti Park jelképe díszíti.
A könyvet még egy edzett és bivalyerős ember sem lenne képes egyedül felnyitni.
A könyv egy speciálisan erre a célra konstruált pneumatikus „lapozógéppel" forgatható, és hogy a lapok ne törjenek, nyolcfős gárda szükséges az oldalak lapozgatásához.
Ezért talán nem csoda, hogy a könyvet nem napi rendszerességgel nyitják, csukják. A míves kötésbe fűzött könyvmonstrum 2010 márciusára készült el, később Arnótról Szinpetribe, a nyomdamúzeumba szállították.
A könyvkülönlegességet már a dubai emír és a bhutáni király is szerették volna megvenni,
de tulajdonosa, Varga Béla nem állt kötélnek.
A Guinness World Records a földkerekség legnagyobb könyveként ismerte el Varga Béla és fia alkotását 2010-ben kiadott hitelesítésével, amely március és október között az edelényi járásban található Szinpetri nyomda- és könyvmúzeumában tekinthető meg.