A Föld globális átlaghőmérséklete, ami napjainkban 14 Celsius-fok körül ingadozik, a Naprendszer bolygóit jellemző szélsőségesen hideg vagy forró hőmérsékletekhez képest kifejezetten barátságosnak, kellemesnek számít. Ám a kozmikus összehasonlításban kellemes átlaghőmérsékleten belül akadnak ugyancsak szélsőséges eltérések.
Azóta, hogy nagyjából 35 millió éve, az eocén időszak végén, a nagy déli kontinensen megjelent az állandó jégtakaró, az Antarktiszt tekintjük a Föld leghidegebb területének. Ha a −47 Celsius-fokos antarktiszi éves átlaghőmérsékletet borzongatónak, akkor az eddig mért negatív rekordot egyenesen elképzelhetetlennek tarthatjuk a mérsékelt égöv lakóiként. Az antarktiszi nyár idején általában a „kellemes” −15, illetve −35 Celsius-fokos hőmérséklet jellemző, télen viszont −45 és −70 Celsius-fok közé zuhan vissza a fagyos levegő hőmérséklete.
A déli kontinens „fagyzuga” a Transzantarktiszi-hegységtől keletre elterülő hatalmas kiterjedésű fennsíkon található.
1983. július 21-én a Wilkes-föld kiterjedt pajzsterületén működő szovjet Vosztok-állomás hidegtől edzett orosz kutatói −89,2 Celsius-fokos hőmérsékletet mértek. Hosszú évekig ez volt az abszolút földi hidegrekord.
Ez a fajta elképzelhetetlen hideg úgy alakul ki, hogy a fennsík felett megülő és hosszú ideig mozdulatlan légtömeg a szikrázóan derült időben a jégréteg albedója (fényvisszaverő képessége) miatt, amely a napsugarakat szinte száz százalékban visszaveri a világűrbe, extrém módon lehűl.
A Kelet-Antarktisz azonban ezzel a rekorddal még korántsem tombolta ki magát; 2010. augusztus 10-én műholdas adatrögzítéssel a fennsíkot határoló hátság körzetében, amely 3900 méter magasan emelkedik a tengerszint fölé,
már-már a világűrre emlékeztető −93, 2 Celsius-fokos hideget mértek.
Mind a mai napig ez a legkeményebb földi hidegrekord.
Ha farkasordító hideg, akkor Szibéria, hiszen az egzotikus és lakatlan Antarktisszal szemben itt elszánt emberek is élnek, nem akármilyen hidegtűrő képességgel. A Föld leghidegebb települése címmel a kelet-szibériai Jakutföld egyik apró falvacskája, az Ingyigirka folyó közelében fekvő, mindössze 510 lelket számláló Ojmjakon büszkélkedhet.
A térséget a sarkkörközeli, szubarktikus tundra éghajlat jellemzi, ahol egész évben fagyott marad a talaj. Ojmjakon az 1930-as évek elejéig sarkvidéki expedíciók meg az őslakos nomád jakut prémvadászok állomáshelye volt. A szerény település a második világháború idejében „virágzott fel”, amikor katonai repülőteret létesítettek a határában.
Ennek köszönhetően hízott fel félezresre a lakossága.
Ojmjakon attól vált híressé, hogy itt mérték az északi félteke abszolút hidegrekordját;
1933. február 6-án −67,8 Celsius-fokra zuhant a hőmérséklet. Nagy valószínűséggel volt itt azonban egy ezt meghaladó hidegrekord is, mégpedig hét évvel korábban, 1926. január 26-án.
Ekkor −71,2 Celsius-fok volt a hőmérséklet, bár igaz, hogy ezt az eredményt nem közvetlen méréssel mérték, hanem extrapolációval számolták ki. Emiatt egyes szakértők vitatják az utóbbi rekord hitelességét.
Ettől függetlenül Ojmjakon őrzi továbbra is a Föld leghidegebb lakott településének címét. Itt a −40 fok körüli hőmérséklet már kellemesnek számít; az ilyen „enyhe” idő pedig egyes – némi vodkától túlfűtött – helyieket egyenesen jeges fürdőzésre csábít.
Azért Szibérián kívül is akadnak hírhedten hideg területek az északi féltekén. A sarki fényről és hatalmas gleccsereiről híres Grönland Szibériához hasonlóan nem a banánérlelő éghajlatáról híres.
1931-ben a grönlandi Eismitte kutatóállomáson −64,9 Celsius-fokot mértek, ami szintén dobogós hidegrekordnak számít.
Nem sokkal marad le Grönlandtól a Yukon folyó partján fekvő kanadai Snag sem. A települést az 1890-es években a klondike-i aranyláz idején hozták létre a hirtelen meggazdagodás reményében ide sereglett aranyásók és másfajta kalandorok. Arany ugyan már nincs, a hideg viszont megmaradt.
A „település” napjainkra az itt működő meteorológiai kutatóállomás 6-8 fős személyzetére redukálódott. 1947. február 3-án −63 Celsius-fokra süllyedt a hőmérséklet. A déli szomszédban,
az Amerikai Egyesült Államok területén sem megy ritkaságszámban az extrém téli hideg.
Az eddigi amerikai hidegrekordot a hatezres lélekszámú minnesotai kisváros, International Falls szerezte meg magának, kereken −46 Celsius-fokkal.
Az előzőekhez képest szinte kellemesnek tűnik a hazai abszolút hőmérsékleti minimum, amelyet 1940. február 16-án Miskolc-Görömbölypusztán észleltek. Az ekkor mért −35 Celsius-fokos hideg mind a mai napig negatív magyar hőmérsékleti rekordnak számít.