Nagy fehér cápa tetemét mosta partra a Földközi-tenger

A Marokkó partjainál felfedezett 4 méteres nagy fehér cápa teteme partra húzva

Marokkó földközi-tengeri felségvizein egy nagy fehér cápa felszínen sodródó tetemét fedezték fel a partok közelében. A felfedezés azért számít jelentősnek, mert az elmúlt három-négy évtizedben drasztikusan lecsökkent a Földközi-tengerben élő nagy fehér cápák egyedszáma, és már csak nagyon ritkán lehet észlelni ezeket a ragadozókat a mediterrán vizeken. 

Nem tudni, mi okozta az állat pusztulását

2017. március 21-én a marokkói Al Hozeima-öböl közelében helyi halászok figyeltek fel a felszínen sodródó hatalmas cápatetemre, amelyet kivontattak a partra. Az elhullott nagy fehér cápát (Carcharodon carcharias) lemérték, az állat teljes testhossza 4 méter, a súlya pedig kereken egy tonna volt.

A Marokkó partjainál felfedezett 4 méteres nagy fehér cápa teteme partra húzva Forrás: L'Elasmogroup/Mohamed el Andalossi

Az érdekes hírről a cápakutatással foglalkozó L'Elasmogrup nonprofit szervezet tudósított a honlapján. Egyelőre még nem sikerült megállapítani, hogy mi okozhatta a nagy fehér cápa pusztulását.

Honos fajnak számít a Földközi-tengerben is

A világtenger legnagyobb recens húsevő cápája, a heringcápafélék családjába (Lamnidae) tartozó nagy fehér cápa

a Földközi-tengerben is honos fajnak számít.

Egészen az 1960-as, 70-es évekig nem ment ritkaságszámba a nagy fehér cápa észlelése a mediterrán vizeken, az elmúlt négy évtizedben azonban ritka kuriózummá vált a megfigyelésük.

A nagy fehér cápa kozmopolita faj. A Földközi-tengerben Málta és Tunézia vizein, a Tirrén-tengerben és az Adriában volt relatíve a leggyakoribb, ám az 1970-es évektől drasztikusan lecsökkent a populáció egyedszáma Forrás: Elter Tamás

Az észlelések drasztikusan lecsökkent számából jelentős egyedszámcsökkenésre következtetnek a tengerbiológusok. A 19. század közepétől vezetett tudományos igényű nagyfehércápa-észlelések statisztikai elemzéséből arra következtetnek a szakemberek, hogy

az 1980-as évek elejétől legalább 60 százalékkal csökkent a nagy fehér cápák földközi-tengeri állománya.

A mintegy másfél évszázadot felölelő megfigyelések azt mutatják, hogy a Földközi-tenger medencéjén belül a fehér cápák állománya néhány pontra koncentrálódik.

Az észak-adriai térség volt a mediterrán nagyfehércápa-populáció második legfontosabb előfordulási területe Forrás: Wikimedia Commons

A legtöbb észlelés Olaszország nyugati partvidékéről, a Tirrén-tenger térségéből származik, de ugyancsak fontos radiánspontnak tekintik a Tunézia és Szicília közötti Messinai-szoros, illetve Málta tágabb térségét is. Az 1970-es évekig az Adriai-tenger északi partvidéke a földközi-tengeri nagy fehér cápák harmadik legfontosabb előfordulási területének számított.

Az ausztrál populációval mutatnak rokonságot a mediterrán fehér cápák

A dél-afrikai vagy ausztrál megfigyelésekhez képest a földközi-tengeri nagy fehér cápák életmódjáról szinte alig tudunk valamit. Szemben az atlanti vagy csendes-óceáni állomány egyedeivel,

földközi-tengeri fehér cápát még sohasem sikerült jeladóval felszerelni,

ezért ismeretlenek a vándorlási szokásaik.

A Westpack mentőhelikopterének fedélzetéről készített fotó a hétméteresre becsült dél-afrikai nagy fehér cápáról, amint a felszín alatt úszik. A feltételezések szerint a nagy fehér cápák Dél-Afrikától északra vándorolva telepedtek be a Földközi-tengerbe Forrás: Shark Alerts SA

Egyelőre még az is vita tárgya, hogy a mediterrán fehér cápák egyedei szeparált közösséget alkotnak-e, vagy pedig az atlanti-óceáni populáció rendszeres időszakonként a Földközi-tengerre is beúszó tagjai. A skóciai University of Aberdeen kutatói 2011-ben meglepő felfedezést tettek: azt találták az összehasonlító genetikai vizsgálatok alapján, hogy a földközi-tengeri nagy fehér cápák az ausztrál populációval mutatják a legszorosabb rokonságot.

Tavaly Málta mellett illegálisan kifogott 4 méter körüli nőstény nagy fehér cápa egy máltai halászhajó fedélzetén. Máltában törvényi védelem alatt áll a faj Forrás: Malta Today

Egyes feltételezések szerint

a nagy fehér cápák még a pleisztocén időszakban, nagyjából 500 ezer éve telepedtek be a Földközi-tengerbe,

miközben a dél-atlanti térségből északra hatoltak. A jeladós kutatások már bebizonyították, hogy az ausztráliai populáció egyedei rendszeresen vándorolnak a dél-afrikai partvidék és Nyugat-Ausztrália között.

Forrás: Youtube / Discovery News

E hipotézis szerint a Dél-Afrikából az atlanti partvidéken északra hatoló csoport folyamatosan kereste a keletre vezető utat, és ez az ösztön magyarázza a Földközi-tengerbe való beúszásukat, illetve megtelepedésüket is.

Hatalmas példányok élnek a mediterrán vizekben

Érdekes statisztikai tény, hogy a Földközi-tenger vizéből ismerjük a leghatalmasabb nagy fehér cápákat. Az abszolút rekorderként elkönyvelt, a Máltához tartozó Filfla szigete mellett 1987. április 17-én egy helyi tonhalhalász, Alfred Cutajar horgára akadt példány teljes testhossza 7 méter 13 centiméter volt.

Az 1987 áprilisában Málta partjainál kifogott rekorder példány Forrás: Elter Tamás archívuma

Hatalmas példányok az Adriából is ismertek.

1927-ben az Isztriai-félsziget térségében, Rovinj előtt egy kereken 6 méter hosszú nagy fehér cápa akadt a halászok hálójába. Az 1963. október 22-én Izola partjai előtt ugyancsak halászhálóba gabalyodott nagy fehér cápa 6 méter 2 cm hosszúra nőtt meg. 1986-ban az Adria olaszországi partszakaszán, Rimini és Pesaro térségében figyeltek meg egy ugyancsak 6 méteres példányt.

Az 1970-es években az olasz partvidéken kifogott óriási nagy fehér cápa teteme Forrás: Elter Tamás archívuma

Az 1993-ban Sibeniknél horogra akadt nagy fehér cápa 5 méter 40 cm hosszúnak bizonyult,

2003. június 24-én a horvátországi Jabukánál tonnarába (tonhalak fogására szolgáló hálócsapda) akadt nőstény egyed teljes hosszát pedig 5 méter 70 centire mérték. Az Adria horvátországi partszakaszán 2008 októberében észleltek utoljára nagy fehér cápát.