Az első brexit, amelyre senki sem szavazott

Művészi elképzelés a Nagy-Britanniát Európával a jégkorszakban összekötő földhídról

Földtörténeti szempontból Nagy-Britannia csaknem félmillió éve elszakadt Európa többi részétől. A 450 ezer éve, a Doveri-szoros megnyílásával kezdődött kétlépcsős folyamatot egy nemzetközi kutatócsoport mutatta be a Nature Communications című tudományos lapban.

Az északi félteke nagy részét 450 ezer éve jég borította, az Északi-tenger Nagy-Britannia és Skandinávia közötti területe is jórészt fagyott volt. Az Északi-tenger déli részén nagy, jeges tenger keletkezett, melyet folyók és gleccserek tápláltak. A vízszint jóval alacsonyabban állt, mint napjainkban.

Túlfolyás

A mai La Manche-csatorna akkoriban egy száraz, folyók által szabdalt terület volt.

A mai Doveri-szoros helyén egy mészkőből álló földhíd húzódott Nagy-Britanniától Franciaországig.

Úgy működött, mint egy gát, amely a jeges tenger víztömegeit távol tartotta az alacsonyabban fekvő csatornától.

Művészi elképzelés a Nagy-Britanniát Európával a jégkorszakban összekötő földhídról Forrás: Imperial College London/Chase Stone

Azt, hogy Nagy-Britannia elszakadását túlfolyás okozta, régóta feltételezték egyes kutatók. Eddig azonban a hiányzó geofizikai adatok miatt nem lehetett bizonyítani az elméletet - írták Sanjeev Gupta, a londoni Imperial College kutatója és munkatársai, akik a talajban lévő struktúrák elemzését lehetővé tevő szonáros és szeizmikus reflexiós adatokat értékelték ki. Ezek segítségével állapították meg, hogyan jött létre Nagy-Britannia és Franciaország között a La Manche-csatorna.

Folyóvölgyek a tengerfenéken

A kutatás során nagy figyelmet szenteltek a Dangeard-ároknak, mely egy óriási folyóvölgy a tengerfenéken a Doveri-szoros központjában.

Ebben gödörszerű, több kilométeres átmérőjű és száz méter mélységű mélyedések találhatók.

A szakértők szerint akkor keletkeztek, amikor a tenger vize nagy vízesések formájában áttört a mészkőhídon és erodálta a talajt.

A Doveri-szoros batimetriás (mélységméréses) térképén látható folyóvölgy (kék) Forrás: Imperial College London/Professor Sanjeev Gupta and Dr Jenny Collier

Néhány százezer évvel később került sor a végleges szakadásra - feltételezik a kutatók. A Doveri-szoros fenekén egy másik struktúrát, az úgynevezett Lobourg-csatornát elemezve arra jutottak, hogy az pusztító áradások nyomán keletkezett.

Még mindig nem tudjuk biztosan, hogy mi okozta a jeges tenger túlfolyását. Vélhetően leszakadtak a szárazföldet akkor borító jégtakaró részei és a tengerbe zuhantak.

A híd valószínűleg meggyengült a rázkódásoktól. Ez okozhatta a mészkőhíd összeomlását és az áradást, melyre bizonyítékokat találtunk kutatásunk során" - monda el Jenny Collier, a tanulmány társszerzője.

A brit történelem legjelentősebb eseménye

Gupta szerint a földhíd leomlása kétségkívül a brit történelem egyik legjelentősebb eseménye volt, mely a mai napig meghatározza a szigetország identitását. "Amikor a jégkorszak végével megemelkedett a vízszint és végleg elárasztotta a völgy fenekét, Nagy-Britannia elveszítette fizikai kapcsolatát a kontinenssel" - fejtette ki a kutató.

A Doveri-szoros batimetriás (mélységméréses) 3D-s térképén jól látható a szoros közepén húzódó völgy és egy jelentős eróziót előidéző "vízesés" (cataract) Forrás: Imperial College London/Professor Sanjeev Gupta and Dr Jenny Collier

Hozzátette:

E nélkül a drámai esemény nélkül Nagy-Britannia ma is Európa része lenne.

Ez volt az első brexit: a brexit, amelyre senki sem szavazott."