Április 17-én, hétfőn, helyi idő szerint délután négy órakor súlyos,
halálos kimenetelű cápatámadás ért egy 17 éves lányt,
aki a családjával együtt érkezett a délnyugat-ausztráliai Esperance közelében fekvő Wylie Baybe.
Az öböl kedvező adottságai miatt rendkívül népszerű a szörfösök körében. A tragikus baleset az öböltől 3 kilométerre keletre történt, közvetlenül a part közelében, a Wylie Bay Road mentén fekvő Kelp Bedsnél, nyilatkozta a vízi rendőrség munkatársa, Ben Jeffes őrmester a The Esperance Express helyi internetes portálnak. A fiatal lány az édesapjával együtt ment be a vízbe, a családtagjai, édesanyja és testvére a parton maradtak napozni.
A cápa először a lány szörfdeszkájára rontott, majd rátámadt a vízbe esett tinédzserre.
A ragadozó harapása rendkívül súlyos, amputációs sérülést okozott, a cápa ugyanis letépte a lány egyik lábát.
A heveny kivérzés, illetve az emiatt bekövetkezett sokk miatt a partra húzott fiatal lányon már nem tudtak segíteni, az újjáélesztésére tett kísérletek ellenére néhány percen belül meghalt.
A vízi rendőrség 48 órára lezárta a partszakaszt, és mindenféle vízi tevékenységet, úszást, szörfözést és búvárkodást megtiltott Kelp Beds körzetében.
Az első beszámoló nem említi meg, hogy milyen cápafaj volt a támadó, de a sérülés jellegéből, illetve a harapásnyomból megállapítható, hogy
minden valószínűség szerint egy megtermett nagy fehér cápa okozhatta a tinédzser végzetét.
Ezt valószínűsíti az is, hogy két nappal korábban, április 15-én nagy fehér cápát észleltek Kelp Beds vizein.
Ausztrália nyugati, illetve délnyugati partvidékén rendszeresen felbukkannak a nagy fehér cápák. A megfigyelések szerint a cápák egyedszáma április és június között éri el a maximumot. Az elmúlt másfél évtizedben elvégzett jeladós kutatások azt valószínűsítik, hogy a nagy fehér cápák Dél-Afrika partvidékéről átvándorolnak Nyugat-Ausztráliába, majd néhány hónap elteltével visszatérnek a dél-afrikai vizekre.
A migráció évente, periodikusan ismétlődik, a szakemberek azt valószínűsítik, hogy elsősorban szaporodásbiológiai okai lehetnek az évszakos vándorlásnak. A nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias) opportunista vadász, vándorló életmódja ellenére azokon a partszakaszokon, ahol megfelelő zsákmányra lel, hosszabb ideig marad.
A tengerbiológusok ezt nevezik a területiség elvének.
Az áldozatok vízi tevékenység szerinti elemzése azt mutatja, hogy a nagy fehér cápa által okozott balesetek elszenvedői között – a sok évre visszamenő statisztikai adatok szerint - több mint 50%-os aránnyal a szörfösök állnak az első helyen.
A cápakutatással foglalkozó tengerbiológusok között egészen a közelmúltig általánosan elfogadott volt, hogy a szörfösök elleni támadások túlnyomó többsége úgynevezett prédatévesztéses támadás. A legújabb kutatások azonban árnyalják ezt a képet.
A balesetek megelőzésének az lenne a legjobb módszere, ha azokon a partszakaszokon, ahol a megfigyelések szerint időszakosan és rendszeresen felbukkannak a nagy fehér cápák,
beszüntetnék a szörfözést, illetve a szabadidős vízi aktivitásokat.
A nagy fehér ma már a világ legtöbb tengerparti országában védett fajnak minősül, így Ausztráliában is. ( Európában a fajt először Máltán helyezték törvényi védelem alá 1993-ban, napjainkban azonban már szinte az összes, a Földközi-tenger mentén fekvő országban, köztük Horvátországban is, védettnek számít a nagy fehér cápa.)
Az ember ellen elkövetett támadások rangsorában első helyen a nagy fehér, a másodikon pedig a tigriscápa (Galeocerdo cuvier) áll, a harmadik „helyezett" pedig a bikacápa (Carcharinus leucas). A Földközi-tengeren az utolsó halálos kimenetelű nagyfehércápa-támadás 1989. február 2-án az olaszországi Baratti-öbölben történt, (az áldozat egy légzőkészülékes búvár volt) a legutolsó – nem halálos kimenetelű – támadást pedig Horvátországban regisztrálták 2008. október 6-án, Vis partjai közelében.