A méregtelenítő lábfürdő roppant népszerű és igen költséges „terápiája" a napjainkban virágzó áltudományos divattébolyok egyike.
Bár már a hatóságok is próbálják megállítani az ezzel szélhámoskodó „szakembereket",
sajnos, nagyon sok hirdetés kering az interneten, és az is kedvelt módszer, hogy ügynökök keresik fel a gyanútlan embereket.
A termékbemutatókon azzal kecsegtetik az érdeklődőket, hogy amennyiben megveszik tőlük a méregtelenítő csodaeszközként hirdetett lábfürdőkészüléküket, megszabadulhatunk úgymond, a szervezetünkben felhalmozódott méreganyagoktól.
Az ügynökök értik a meggyőzés művészetét,
hiszen a készülékeket ki lehet próbálni, és ha a kiszemelt ügyfélben szunnyad is némi kétség, a bemutató hatása garantált lesz, mivel a tiszta víz a „kezelés" közben egyre inkább elszíneződik, sötétebbé válik, míg végül egy gusztustalan sötétbarnás színű trutyi marad a lábfürdő medencéjében.
A hatás többnyire frenetikus.
A bemutató hatására meggyőzővé válik a „terapeuták" állítása, miszerint a testből eltávozó méreganyag színezi sötétre a vizet,
és az ügyfélnek már kevésbé számít, hogy a „méregtelenítés" méregdrága.
Ne dőljünk be az áltudományos magyarázatoknak.
A jelenség, amelynek tanúi vagyunk, egy kémiai folyamat, az elektrolízis eredménye.
A „méregtelenítést" konyhasóoldattal végzik, mely elektromos áram hatására a vízzel együtt alkotóelemeire bomlik: a katódon - a pozitív elektródon - hidrogénion (H 2 ) és hidroxidion (OH-) keletkezik, az anódon (vagy vasanódon) - a negatív elektródon - pedig vasionok, a kétszeresen pozitív (Fe2+).
A vasion és a hidroxidion reakcióba lép egymással és vas II-hidroxid keletkezik, mely tovább oxidálódik vas III-hidroxiddá, és ettől,
nem pedig a testünkből állítólag távozó mérgektől válik sötétté a víz,
így egy oldhatatlan csapadék, ijesztő, barna színű trutyi keletkezik. A víz színeváltozása különböző lehet, ezt a sómennyiség, a víz összetétele, a fürdő időtartama és az elektróda kopása befolyásolja.
Az úgynevezett méregtelenítés, vagy ahogy másként is emlegetik, a „salaktalanítás" az alternatív gyógyászatban használt fogalom, tudományosan meg nem alapozott olyan kezelések gyűjtőneve, mint amilyen a bemutatott méregtelenítő lábfürdő is.
A brit Sense About Science szervezet egyenesen úgy minősíteti ezeket az eljárásokat, mint kidobott időt és pénzt.
A kutatók többségének az a határozott szakmai álláspontja, hogy az effajta kezelések hatásosságára és fiziológiai magyarázatára nincsen semmilyen természettudományos bizonyíték.
Arról többnyire nem szól a fáma, hogy konkrétan milyen „mérgeket" kell eltávolítani a „kezeléssel", mint ahogyan többnyire arra sincs bizonyíték, hogy a páciens szervezetében egyáltalán van-e méreganyag.
A „kezelések" leggyakoribb típusai a böjt,
vagy az úgynevezett léböjt-kúra, a beöntés, de nem egyszer a meglévő fogtömések eltávolítása is csakúgy, mint a méregtelenítő lábfürdő.
Legyünk biztosak benne, hogy a szemfényvesztő lábfürdő során keletkező „trutymák" nem belőlünk távozott méreg, mondjanak is bármit a forgalmazók, és ne hagyjuk becsapni magunkat!