Az 1977-ben megalapított radikális természetvédő szervezet több mint 12 éve harcol a Csendes-óceán déli részén folyó bálnavadászat ellen, és ez idő alatt bálnák ezreinek életét mentette meg, sikeresen felhívva a világ figyelmét az egyébként védett területen folyó értelmetlen vérontásra.
A Sea Shepherd három hajóján, a Steve Irwinen, a Bob Barkeren és a Sam Simonon
mintegy 100 önkéntes vesz részt a világ 22 országából, köztük Japánból és Magyarországról is
a nemegyszer radikális és veszélyes, ám igen hatékony természetvédelmi akciókban. Paul Watson, a szervezet Green Peace-ből kivált alapítója közölte, hogy a déli-óceáni bálnavédelmi akciókra általában Ausztráliából kifutó hajóik idén nem szállnak tengerre, mert a vadászat akadályozásához immár más stratégiára és taktikára lesz szükség.
A Sea Shepherd új terveken dolgozik, tehát szó sincs arról, hogy véglegesen visszavonulna a déli vizekről, és „kapitulálna" a japán bálnavadászlobbi előtt. Ezt csak akkor teszik meg, ha Japán végleg felhagy az Antarktiszi Bálnavédelmi Területen presztízsből folytatott értelmetlen bálnamészárlással.
"Rájöttünk, hogy Japán katonai eszközöket alkalmaz, a Sea Shepherd hajóinak mozgását valós időben figyeli műholdak segítségével. És ha tudják, hogy adott pillanatban hol vannak a hajóink, akkor nagyon könnyen elkerülnek minket. Nem tudjuk felvenni a versenyt katonai szintű technológiájukkal" - jelentette ki közleményében Watson.
Hozzátette, hogy Tokió azt tervezi, felvonultatja katonai erőit a bálnavadászok védelmére. A korábbi években már több incidens is előfordult a természetvédők és a „tudományos kutatást" folytató, valójában az 1986-os nemzetközi bálnavédelmi moratóriumot ezzel az indokkal megkerülő, és kereskedelmi célú bálnavadászatot űző japán hajók között.
Tokió már régebb óta a japán parti őrség felfegyverzett tagjait is a bálnavadász flotta egyik egységén állomásoztatja.
A japán fegyveresek 2008-ban, miután a Sea Sheperd aktivistái vajsavcsomagokat dobáltak a bálnafeldolgozó hajójukra, éles lőszerrel rá is lőttek a Sea Sepherd zászlóshajójára, majdnem kioltva a Steve Irwin hídján tartózkodó Paul Watson kapitány életét.
Az incidens után még a japánoknak állt feljebb, ugyanis mind az ausztrál, mind pedig a holland hatóságoknál (a Steve Irwin Hollandiában lett bejegyezve) panaszt tettek.
Japánban és a hírhedt delfinmészárlásról, a „grindadapról" kétes hírnevet szerzett Feröer-szigeteken, valamint Izlandon terroristaként tekintenek a Sea Sepherd alapítójára, a cetek és más tengeri élőlények megvédéséért radikális eszközöket is bevető aktivistákat pedig csak ökoterroristákként emlegetik.
A japán bálnavadász flotta egységei nagyon agresszíven lépnek fel a bálnavadászatot ugyancsak radikálisan megakadályozni igyekvő természetvédőkkel szemben,
egyik katamaránjukat például legázolással el is süllyesztették.
A Déli-óceánon zajló hadakozás a Discovery Channelen vetített dokumentumfilm, a Whale Wars alapján vált világszerte ismertté.
A szervezet a radikális módszerei miatt hivatalos helyekről számos kritikát kap,
Paul Watson ellen pedig többször indítottak büntetőeljárást, ám az igencsak kétes és bizonyíthatóan az 1986-os bálnavédelmi moratóriumot kijátszó, "tudományos" bálnavadászatért a természetvédelemért szavakban oly kényes politikai vezetők eddig még egyszer sem ítélték el Japánt a védett területen folytatott vadászatért.
Paul Watson legutóbbi közleményében az Egyesült Államok, Ausztrália és Új-Zéland szemére vetette, hogy nem nyújtanak elegendő segítséget, külön is kiemelve Canberrát, amiért megakadályozza a Sea Shepherdet a bálnavédelmi akciókhoz szükséges források előteremtésében azzal, hogy megtagadja a szervezettől a karitatív státuszt.
Japán korábban bíróság előtt követelte, hogy a szervezet függessze fel a bálnavadászat elleni akcióját,
állításuk szerint ugyanis a Sea Shepherd aktivistái tönkreteszik hajóikat, festékkel és bűzbombával zaklatják a legénységet.
Az aktivisták szerint viszont a bálnavadászok kábítógránátokat dobnak rájuk, vízágyúkkal lövik őket, csónakjait nemegyszer szándékosan le akarták gázolni, és más módon is igyekeznek megrongálni hajóikat, amit többször sikeresen meg is tettek.
A japán halászati hatóságok közlése szerint tudomásul vették a Sea Shepherd közleményét. "Jelenleg azonban nem tudjuk, tényleg leállítják-e az akciót" - közölték. Az 1977-ben alapított Sea Shepherd hírességek és más magánszemélyek adományaiból tartja fenn magát. Nemcsak a japán bálnavadászat, hanem a kanadai kölyökfókák szőrmevadászati célú mészárlása, a cápauszony-halászat, a „népszokáson" alapuló, esztelen feröeri és a japán Taicsi-öbölben folyó delfinmészárlás ellen is fellépnek.
Utóbbit dolgozta fel a drámai hatású The Cove című dokumentumfilm is. A kereskedelmi célú bálnavadászatot a Nemzetközi Bálnavédelmi Tanács (IWC) tiltotta be még 1986-ban, miután tudományos felmérések tucatjai bizonyították a világtenger cetpopulácójának drámai mértékű egyedszámcsökkenését.
A tanácson belül az elmúlt évben a tagok két táborra szakadtak, a többség – élükön Nagy-Britannia és Ausztrália a bálnavadászat teljes körű és végleges betiltása mellett száll síkra, ezzel szemben három, a bálnavadászatban elsősorban kulturális hagyományok alapján érdekelt ország, Izland, Norvégia és Japán folyamatosan lobbiznak, sőt nyomást gyakorolnak a vadászati tilalom feloldására, és törekvéseikhez igyekeznek – tegyük hozzá, vajmi kevés sikerrel – támogatókat szerezni.
Japán megtalálta a kiskaput; az egyezmény ugyanis kizárólag tudományos vizsgálatok céljából lehetővé teszi a korlátozott vadászatot.
A japán „tudományos" vadászat azonban rendkívül álságos, hiszen semmi szükség sincs valódi tudományos kutatásokhoz éves szezonban ezres egyedszámú kvótára. Éppen a Sea Sheperd leplezte le, hogy a „tudományosan" elejtett cetek többsége már eladhatatlan a bálnahúsfogyasztási szokások visszaszorulása miatt, és
ezekből többnyire állati takarmányt készítenek, szusibárokban jelennek meg, vagy jobb híján hűtőházakban rohadnak el.
Japán - csakúgy mint Izland és Norvégia – presztízskérdést csinál a ma már semmiféle üzletet nem jelentő és ezért is értelmetlen bálnavadászatból. Magyarország 2004 óta megfigyelőként tagja az IWC-nek, és rendre a bálnavadászat teljes körű tilalma mellett szavaz.