Mérföldkő a Belize Korallzátony és tengereink védelmében

Laughing Bird Caye, Belize Coral Reef Mesoamerican Reef National Park Laughing Bird Caye, Belize, korallzátony
Laughing Bird Caye, Belize
Vágólapra másolva!
A múlt hét végén Belize kormánya végre bejelentette: szigorú jogszabályokat vezet be annak érdekében, hogy tartósan felfüggesszék az olajfúrással kapcsolatos tevékenységeket az UNESCO Világörökség részét képező Belize Korallzátony közelében.
Vágólapra másolva!

A döntést a WWF és a Belize-i Koalíció a Természeti Örökségek Megmentéséért (Belize Coalition to Save Our Natural Heritage) is üdvözli, ez ugyanis mérföldkőnek számít mind a nyugati félteke legnagyobb korallzátonya, mind a tengeri élővilág globális szintű megóvásában.

Az olajkutatás megállítására irányuló törvényjavaslatot várhatóan az ország következő, 2017. novemberi parlamenti ülésén fogják elfogadni.

Korallzátony a Laughing Bird Caye-nél, Belize partjainál Forrás: © Audra Melton / WWF-US/Audra Melton

„A természet egyre nagyobb nyomás alatt van, és példátlanul gyors ütemben pusztul, így lassan kezdjük felismerni, hogy saját gazdaságunkhoz és jólétünkhöz is nélkülözhetetlen. A belize-i kormány elkötelezettsége a korallzátony védelme mellett példamutató: égető szükség van az ilyen vezetőkre ahhoz, hogy megóvjuk bolygónk óceánjait, valamint legtermékenyebb, mégis rendkívül sérülékeny helyszíneit " – mondta Marco Lambertini, a WWF nemzetközi főigazgatója.

A Belize Korallzátony 1996-ban került fel az UNESCO világörökségi listájára. A természetvédelmi terület közel 1400 fajnak ad otthont, és a belize-i lakosság felének megélhetése függ tőle. 2016-ban nemzeti és globális szintű felháborodást keltett, amikor bejelentették, hogy a területtől egy kilométerre engedélyezik a szeizmikus tesztelést. Ezt a civil lakosság, a társadalmi és természetvédelmi szervezetek összehangolt tiltakozó akcióját követően – melybe egy petícióval a magyar lakosság is bekapcsolódhatott – felfüggesztették.

Laughing Bird Caye, Belize Forrás: Anthony B. Rath

A kőolajkutatás a tengeri élővilágra és a Karib-tenger partján fekvő ország lakosságára nézve is felbecsülhetetlen károkat okozhat. A zátonyhoz kapcsolódó turizmus és halászat mintegy 190 ezer ember megélhetéséhez járul hozzá.

A WWF idén júniusban közzétett felmérése rávilágított, hogy a korallzátonyt az olajfúrás és a part menti építkezések is súlyosan veszélyeztetik. Bár a tengeri olajkitermelés tilalma jelentős előrehaladás lenne a térség védelme érdekében, további sürgős intézkedésre van szükség – többek között meg kell erősíteni a mangrove-erdők használatának szabályozását, valamint korlátozni kell a világörökségi helyszínen található állami földterületek értékesítését.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!