A tenger mélyén utcák, valamint szobrok maradványait tárták fel a régészek, emellett legalább száz tartály is előkerült. Ezekben úgynevezett garumot készítettek.
A garum sós vízben fermentált halból készült mártás, amely nagy szerepet töltött be Neapolis gazdaságának virágzásában.
A Neapolis megtalálását célzó expedíció 2010 óta fut, és a Tunéziai Nemzeti Örökségi Intézet, valamint a Sassari Egyetem kutatói vesznek benne részt. A felfedezés a kedvező időjárási körülményeknek köszönhető.
Nagy jelentőségű felfedezést tettünk”
– nyilatkozta a kutatócsoport vezetője, Mounir Fantar az AFP hírügynökségnek. A leletek egyértelműen arra utalnak, hogy a város gazdasága a halszósz előállítására és exportálására épült.
A romok 20 hektáros területen terülnek el. A várost egy cunami pusztította el Kr. u. 365-ben. E tragikus eseményt több korabeli feljegyzés is említi, a természeti csapás nemcsak a várost semmisítette meg, de komoly károkat okozott többek között Alexandriában és Krétán is. Bár tudományos méréseket értelemszerűen nem végeztek, a kutatók becslése szerint 8-as erősségű földrengés rázhatta meg akkoriban a régiót.
Neapolist – amely görög szó és „új várost” jelent - Kr. e. 5. században alapították. A romváros a Tunézia északkeleti részén lévő Naebul környékén terül el, amely kedvelt turisztikai célpont, és elsősorban a fazekasságáról ismert.
Neapolis a harmadik pun háború idején (Kr. e. 149-146) a karthágóiakkal szövetkezett, ám mivel vereséget szenvedtek, végül római fennhatóság alá kerültek.