Mindenkit megdöbbentett, amit az emberi agyban találtak

Meglepő felfedezést tettek a tudósok: olyan rendszert találtak az agyban, ami elvezeti a szennyeződéseket. Ez a funkció mintegy két évszázadon keresztül észrevétlen maradt.

A kutatócsoport olyan nyirokereket talált, amelyek eltávolítják a szennyeződéseket és folyadékokat az agyból, ez a funkció nagyon sokáig rejtve maradt a kutatók elől, írják a szerzők az eLife tudományos folyóiratban megjelent cikkükben.

Az újonnan talált rendszerről legelőször egy olasz orvos, Paolo Mascagni értekezett először. Azt állította, hogy a holttestek boncolása során az agyakban nyirokcsatornákat fedezett fel, ezt a megfigyelést azonban mostanáig senkinek sem sikerült megerősítenie.

Így fedezték fel a rejtőző rendszert

Most úgy néz ki, megtört a jég, hála dr. Daniel Reich kutatónak és csapatának, akik az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet munkatársai. A szakértők MRI-készülékkel vizsgálták öt egészséges önkéntes agyát. Mielőtt a kísérletet megkezdték volna, a résztvevőkbe egy speciális mágneses festéket fecskendeztek. Ennek molekulái túl nagyok ahhoz, hogy az agyba jussanak, viszont elég kicsik, hogy a vérerekből kikerüljenek és bejussanak a kemény agyhártyába (dura mater).

Az agyhártyák

Az orvostudomány háromféle agyhártyát ismer: kívül van a kemény hártya (dura mater), beljebb haladva a lágyhártya (leptomeninx) helyezkedik el, amely tulajdonképpen két részből áll: pókhálóhártyából (arachnoidea mater) és a felszínnel szorosan összenőtt pia materből.

Az MRI-felvételen a kutatók könnyen láthatták a véráramból kiszabaduló molekulákat, amik keresztüljutottak a kemény agyhártyán, és a környező nyirokerekbe kerültek.

Ezt követően a kutatók egy másik, nagyobb molekulákból álló festéket is a váráramba juttattak. Ezek már nem tudtak kilépni az erekből, így a nyirokcsatornákban sem lehetett kimutatni őket.

Forrás: Pixabay

Az egyik legfőbb kérdés: hogyan működik a rendszer betegek esetében?

A nyirokerek fontos funkciót töltenek be a szervezetben, legfontosabb feladatuk az immunsejtek és a szennyezőanyagok szállítása. A fehérvérsejtek a véredényeken keresztül jutnak el a szervekhez, majd a nyirokrendszeren keresztül távoznak, amely visszaforgatja őket. Az új tanulmány tehát azt erősítette meg, hogy az agyban is működik hasonló rendszer, ami elvezeti a „hulladékot”.

A kutatómunka természetesen tovább folytatódik, a tudósok most arra kíváncsiak, hogy az agyi nyirokrendszer hogyan működik azoknál a pácienseknél, akik szklerózis multiplexben vagy más, az idegrendszer gyulladásával járó betegségekben szenvednek.

Az eredmények teljesen megleptek minket, hiszen azt tanultuk, hogy az agynak nincsen saját nyirokrendszere”

– írta Reich a kiadott sajtóközleményben. Hozzátette: „Hosszú éveken keresztül ismertük azt a folyamatot, hogyan áramlik a folyadék az agyba. Most végre azt is látjuk, hogy akárcsak testünk többi szervénél, a folyadék az agyból is a nyirokrendszer segítségével vezetődik el.”

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a kutatócsoport eredményei még megerősítésre várnak. A vizsgálatban résztvevők száma ugyanis túl alacsony volt, ami az MRI-vizsgálat költségességére vezethető vissza. Ha azonban a kutatásban leírtakat igazolják, az alapvetően megváltoztathatja az agy és az immunrendszer együttműködéséről alkotott képünket.

(Forrás: IFL Science)