A vulkánkitörés előrejelzésének lényege, hogy a felszín felé törő magma jeleit észlelni lehessen, és amennyiben a jelek arra utalnak, hogy a tűzhányó bármikor kitörhet, a készültségi fokot a legmagasabb szintre kell emelni.
Ez utóbbi további intézkedéseket jelent, mint például a lakosság kitelepítését a kiemelten veszélyes területekről.
A magma mozgását jelezhetik a gyarapodó vulkáni földrengések, a tűzhányó felszínének emelkedése, a felszínre törő gázok, és a térségben megemelkedő felszíni hőmérsékleti anomália.
Az indonéz hatóságok ( PVMBG, Pusat Vulkanologi dan Mitigasi Bencana Geologi) már a múlt hónapban, szeptember 14-én életbe léptették a 4 fokozatú skálán a második készültségi szintet, a Bali sziget keleti oldalán fekvő Agung vulkán térségében, ami a "figyelmeztető" fokozatot jelenti.
Négy nappal később már 3-as fokozatra emelték a készültséget,
mivel egyre több földrengést észleltek, amelyek mind vulkanotektonikus eredetűek voltak, azaz a magma mozgásához kapcsolódó kőzettest törések következtében pattantak ki. Ismét négy nap telt el, amikor szeptember 22-én este kiadták a legmagasabb készültségi fokozatot.
A 4-es szint azt jelenti, hogy a tűzhányó bármikor kitörhet, és ezért a vulkán 9-12 km körzetéből minden lakost ki kell telepíteni.
Ez több mint 50 ezer embert érint. Az elővigyázatosság oka, hogy naponta már több mint 700 földrengést észleltek, és ezek között egyre több volt a sekély, azaz néhány kilométer mélységből kipattant rengés.
Miért különösen aggasztóak a jelek? Az Agung a viszonylag ritkán működő tűzhányók közé tartozik, évszázadonként átlagosan egy alkalommal tör ki.
Az eddigi utolsó kitörése 1963-ban történt,
amelyet a 20. század legnagyobb, és sok halálos áldozattal (közel 2000-en estek áldozatul) járó kitörései között tartanak számon.
Akkor kisebb robbanásos kitörésekkel és csendesebb lávafolyással kezdődött a vulkáni működés, a kitörést megelőzően mindössze két napon át tartó rengéseket jegyeztek fel. Az első nagyobb robbanásos kitörés egy hónappal a vulkáni működés megindulása után következett be, március 17-én. A 7 órán keresztül tartó kitörés során több mint 20 km magasra, a sztratoszférába tornyosuló hamufelhőből jelentős területen hullott vulkáni hamu, elsősorban a tűzhányótól nyugatra.
Mindeközben pusztító piroklaszt-árak zúdultak le a vulkán oldalán mélyült völgyekben, északi és déli irányban.
A vulkáni működés csapadékos időszakban zajlott, ami miatt iszapárak (úgynevezett laharok) keletkeztek, és jutottak el mindent elsodorva a folyóvölgyekbe, több mint 10 kilométer távolságra. A vulkán működés ezután csendesebbé vált, de nem szűnt meg.
Május 16-án a korábbinál is erősebb, heves robbanásos kitörés következett be,
ami jelentős rombolást okozott a környező településeken. Az ezt követő vulkáni működés egészen 1964. január 17-ig tartott.
A vulkáni képződmények vizsgálata alapján rekonstruálhatóak voltak a kitörést megelőző magmakamra folyamatok. A vulkáni kőzetekben lévő kristályok kémiai összetétel változása jelezte azt, hogy a magmakamrába friss, magas hőmérsékletű bazaltos kőzetolvadék nyomult, és ez a magmakeveredés nagy szerepet játszhatott a kitörés megindulásában.
A felszínre tóduló magmának nagy volt a kéntartalma, a kén-dioxid gázok a magas légkörbe is feljutottak,
ahol a reakciók során kénsav aeroszol jött létre, ez pedig érezhető globális klimatikus hatást, az átlaghőmérséklet kis mértékű csökkenését váltott ki.
A helyi vulkanológusok a korábbi kitörések alapján szerkesztették meg az Agung vulkán kitörési veszély térképét, ami kijelöli azokat a területeket, ahonnan a készültségi szint legmagasabb fokozata esetén ki kell telepíteni a lakosságot.
Rendelkezésre áll tehát a tűzhányó korábbi - aggasztó, komoly veszélyekkel járó - kitörési története, nagyszámú, naponta kipattanó földrengés, ami a mélyben lévő magma mozgására utal, és egy környezet, amely már 1963 óta is sokat változott, hiszen
a növekvő számú lakosság mellett évente több mint 5 millióan látogatnak Bali szigetére,
ráadásul most kezdődik Ausztráliában a turista időszak, amikor nagyok sokan repülnek át a szigetre.
Ehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy a helyi veszélyek mellett,
potenciálisan azzal is számolni kell, hogy egy esetleges nagy robbanásos kitörésnek akár globális klimatikus hatása lehet.
Az aggodalom tehát megalapozott, a kulcskérdés, mint minden más természeti veszély előrejelzésénél az, hogy megjósolható-e pontosan, mikor következik be a vulkánkitörés? A válasz: nem, ez nem mondható meg előre egzakt módon, sőt az is elképzelhető, hogy végül nem történik meg a vulkán kitörése.
A meghökkentőnek tűnő állítás mögött az bújik meg, hogy a vulkanológusok sem rendelkeznek a jövőbe látás képességével,
azaz az általuk észlelt jelek alapján legfeljebb valószínűsíteni tudnak eseményeket.
Jelen pillanatban a jelek arra utalnak, hogy bármikor megindulhat egy erős vulkánkitörés, és ismerve a lefolyási lehetőségeket, ez komoly veszélyt jelent a lakosságra.
Ilyen esetben pedig nincs más lehetőség, mint a kitelepítés és a lakosság felkészítése arra, hogy egy vulkáni kitörés esetében mit kell tenni. Ez még jó eset, mivel van idő a felkészítésre és mindez életeket menthet meg, azonban az idő múlásával egy másik veszéllyel is szembe kell nézni.
A lakosság többsége nem élte át a legutolsó vulkánkitörést, és ezért nincs tapasztalata arról, hogy mit is jelent egy vulkáni működés, annak megannyi veszélyforrásával. A kitelepített emberek türelme az idő múlásával egyre inkább fogyni fog.
Otthagyták ingóságukat, minden vagyonukat, állataikat - előbb-utóbb vissza fognak szállingózni a lakóhelyükre, sőt az sem kizárt, hogy megtagadják a kitelepítést, mondván nem történik semmi. Itt van tehát a dráma!
Amennyiben a vulkánkitörés megindulása elhúzódik, a potenciális veszély is megnő,
hiszen sokan visszatérnek a veszélyzónába. Ez különösen érzékennyé teszi a kríziskezelést, és ekkor különösen nagy szerepe lesz a veszély kommunikációnak.
A következő napok tehát különösen kritikusak lesznek az Agung vulkán környezetében. A vulkanológusok folyamatosan közlik a tűzhányó mélyéről érkező jelekből levonható információkat, a hatóságok pedig ezek alapján látják el tanácsokkal a lakosságot. Jelenleg továbbra is nagyszámú földrengés pattan ki, (ez akár a friss magmával való keveredés jele is lehet), és a kitörés bekövetkezésének még mindig nagy a valószínűsége, a kérdés tehát, hogy ez pontosan mikor, és vajon egyáltalán bekövetkezik-e?
Mennyire más világban élünk ma, mint akár csak két három évtizeddel ezelőtt! Az internet, ezen belül a Facebook és a Twitter időszakában az információk rendkívül gyorsan terjednek.
Gyorsan terjednek a rém- illetve a fals hírek is,
ezért különösen fontos, hogy a lakossághoz eljutó hírek hiteles forrásból származzanak, mert csak ezzel előzhető meg a tömeges pánik.
Janine Krippner vulkanológus ezért Twitter-üzenetekben folyamatosan közli a megbízható, szakmailag kontrollált híreket, a weblapján pedig összegyűjtötte azokat a forrásokat, amelyek hitelesen tájékoztatják a lakosokat a vulkán aktuális állapotáról. Jelen pillanatban ez a maximum, ami szakmailag hitelesen megtehető. A várakozás ideje pedig segíti a hatékony felkészülést az esetleges nagy vulkánkitörésre.
(A szerző az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetője)