Kész elmebaj! Már elménket is támadja a homeopátia

Meditation at Kundalini Yoga festival France. - France, Loir-et-Cher, Mur-de-Sologne

Egész iparág épül ma már a mindfulness (magyarul „tudatosság”) néven ismert meditációs technika köré, miközben a módszer alkalmazásának egészségügyi előnyei nem igazán tisztázottak – figyelmeztetnek amerikai és ausztrál szakemberek.

A mindfulness vagy tudatosság „a figyelem szándékos, elfogadó és nem ítélkező összpontosítása a jelen pillanatban fellépő érzelmekre, gondolatokra és érzékelésekre” – összegez a magyar nyelvű Wikipédia Anthony Komaroff amerikai orvos 2014-es írására hivatkozva. A buddhista hagyományokon alapuló mindfulness meditáció során a légzésre való összpontosítás vezet el kellő gyakorlattal abba az állapotba, amikor „a légzés tudatosságán keresztül a gyakorló tudatára ébred saját gondolatainak, érzelmeinek és cselekedeteinek”.

Sok bajra ajánlják a hívei

Az utóbbi években nemcsak a média kapta fel a mindfulness meditációt, de megszaporodtak a témában írott tudományos cikkek is, és

hívei a módszert a depressziótól a szerfüggésen át a fájdalomig és a stresszig a legváltozatosabb testi és lelki bajok ellen ajánlják.

Depresszióra is javasolják Forrás: Photononstop/Eric Audras

Több nagy amerikai egyetem, illetve a Melbourne-i Egyetem (Ausztrália) pszichológusai és pszichiáterei szerint azonban a megbízható tudományos bizonyítékok messze a hírverés mögött kullognak. A Perspectives on Psychological Science című folyóiratban megjelent cikk tizenöt szerzője kritikus értékeléssel és a tennivalók felvázolásával szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy a mindfulness-ipar a ködös félinformációkat tudományos szigorral válthassa fel a kutatás és a gyógyítás terén.

Az eddig megjelent tanulmányokra jellemző félretájékoztatás és gyenge módszertan könnyen ártalmasnak, félrevezetőnek és csalódást keltőnek bizonyulhat a nagyközönség szemében

– intenek óvatosságra a szakértők.

Mindenkire megpróbálják rásózni

„Egyesek hajlamosak a mindfulness-t valódi értékén felül eladni szinte bárkinek, aki valamilyen egészségügyi problémával küzd. Nincsenek tekintettel a részletekre, az adott problémából adódó speciális igényekre, nem támasztanak követelményeket az instruktor képzettségével szemben, és nem érdekli őket tudományos oldalról a működési mechanizmus sem” – nyilatkozott Willoughby Britton, a közlemény társszerzője és a Brown University orvosi fakultásának pszichiátria-viselkedéstan tanára.

„Hogy mindez milyen biztonságossági kérdéseket vet fel, és milyen kedvezőtlen mellékhatásokkal járhat, azzal nemigen törődik senki. A helyzet persze nem egyedi a mindfulnessre nézve, de mivel a mindfulness ennyire elterjedt a lelki egészséget gyógyítók körében, és jelen van iskolákban, mobilalkalmazásokban, ez a nemtörődömség közegészségügyi szempontból nem ideális” – tette hozzá Britton.

Tudományos bizonyítékok keresése

A cikket író Nicholas Van Dam, a Melbourne-i Egyetem klinikai és kutató pszichológusa hangsúlyozta:

céljuk nem az, hogy leszólják mindfulness és a meditáció gyakorlatát vagy kutatását, hanem hogy e technikáknak a lelki és testi egészség javítása érdekében való alkalmazása a tudományos bizonyítékok szem előtt tartásával történjék.

Eddig kétszer, 2007-ben és 2014-ben készült átfogó áttekintés a mindfulness témakörében, de egyik alkalommal sem találták a módszer alkalmazásait tudományosan megalapozottnak.

Buddhista meditáció Forrás: AFP

„Mi mint szerzők egyetértünk azzal, hogy a mindfulness-nek és a meditációnak lehetnek előnyei, és azt gondoljuk, hogy ezek gyakorlása segíthet az embereknek" – erősítette meg Van Dam. – „De az a szakmai fegyelem, amelynek e módszerek fejlesztését és használatát kísérnie kellene, egyszerűen még nincs jelen. Az eddig lefolytatott néhány nagy léptékű tanulmány eredményei a legjobb indulattal is kétségesek."

David E. Meyer, a Michigani Egyetem pszichológia tanára, aki szintén közreműködött a cikk írásában, hozzátette: „Kimondottan ígéretes alkalmazási területeken is megesik, hogy akadnak, akik sietségükben éretlenül próbálják learatni a gyümölcsöket. A szakember ilyenkor megáll, egyet hátralép, számot vet azzal, amije van, és csak akkor indul tovább, amikor jobb tervvel tud előállni.”

Tisztázni kell a fogalmakat

A Brown University keretein belül létre is hoztak egy új kutatóközpontot kifejezetten azzal a céllal, hogy emelje a mindfulness és meditáció kutatásának minőségét.

A területtel az egyik legnagyobb probléma az, hogy már magának a mindfulness-nek a meghatározása is homályos és következetlen úgy a médiában, mint a szakirodalomban. A cikk szerzői szerint „a 'mindfulness' kifejezésnek nincs általánosan elfogadott technikai definíciója, és a kifejezés részletes fogalmi hátterét illetően is hiányzik a széles körű egyetértés”. Ebből következően a témáról szóló tudományos közlemények a legkülönbözőbb dolgokat tanulmányoznak, és néha azt is nehéz kihámozni belőlük, hogy pontosan milyen kérdésekre is fókuszálnak.

Jóga meditáció Forrás: Photononstop/Philippe Lissac/Godong

„Minden olyan tanulmányt, amely a 'mindfulness' kifejezést használja, alapos vizsgálatnak kell alávetni, hogy kiderüljön, pontosan miféle 'mindfulness'-ről is van benne szó, és a tanulmányban részt vevők milyen explicit utasítást kaptak a gyakorlat alkalmazására nézve” – írja a közlemény.

A gyakorlatot és annak eredményét leíró specifikus és jól definiált fogalmak nélkül a mindfulness-alapú stresszcsökkentést és hasonló praktikákat tárgyaló tanulmányok nem szolgáltatnak tudományosan érvényes és összehasonlítható méréseket, ezért hiteles bizonyítékok sem nyerhetők belőlük.

A módszertant is javítani kell

Specifikus, pontos és egységesített definíciókon túl a kutatási módszertan javítására is szükség van – emelik ki a szerzők, rámutatva arra, hogy a kísérletek egy részében még valódi kontrollcsoport sincsen. A területen tapintható a bizonytalanság akörül, hogy mit is próbáljanak meg mérni, és hogyan számszerűsítsék azokat a dolgokat, amelyeket a mindfulness gyakorlói a legjelentősebbnek tartanak.

Van Dam meglátása szerint a helyzet hasonló ahhoz, ami az intelligencia korai pszichológiai kutatását jellemezte: eleinte az intelligencia fogalma túlzottan tág, túlságosan körülíratlan volt ahhoz, hogy közvetlenül mérhető legyen. Később azonban a pszichológusok túl tudtak lépni ezeken a kezdeti nehézségeken azzal, hogy az intelligencia egésze helyett „olyan elkülöníthető kognitív képességeket kezdtek tanulmányozni, amelyek összességükben funkcionálisan kevésbé vagy inkább intelligenssé teszik az embereket" – fogalmaznak a szerzők.

A meditációs, kontemplatív technikák egész seregét tanulmányozták már a legkülönfélébb egészségügyi célok elérése érdekében, ám a mindfulness kutatása – akár alaptudományos, akár klinikai vizsgálatokról volt szó – csak a legritkábban jutott el addig a pontig, ahol egyértelműen ki lehetett volna jelenteni, hogy a megfigyelt kedvező hatások közvetlenül a módszer gyakorlásának köszönhetők.

Kevés objektív teszt vizsgálta a hatékonyságát

Az amerikai National Institutes of Health klinikai vizsgálatok tervezésére vonatkozó irányelvei értelmében a mindfulness-alapú beavatkozásoknak csupán 30 százaléka jutott túl az első vizsgálati stádiumon (amelyben csupán egy eljárás biztonságosságát kell igazolni), és

mindössze 9 százalékuk ért abba a stádiumba, hogy a módszer hatékonyságát tesztelje klinikai körülmények között, aktív kontrollcsoporttal szemben.

A placebo, a gyógyulásba vetett hit bizonyos esetekben jótékony hatást gyakorolhat a beteg felépülésére Forrás: Visual Meditation

Összességében a pszichológus és pszichiáter szakértők legfőbb aggálya, hogy a területen végzett kutatás hiányosságai miatt a mindfulness és a meditáció homályosan körvonalazott hívószavai különösen alkalmasak az emberek megtévesztésére. Sokan elhiszik, hogy minden bajra gyógyírt kínálnak nekik, holott még a megfelelően megtervezett mindfulness-beavatkozások is csak az emberek jól körülírt csoportja számára, meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetnek hasznosak.

„A kontempláció idegtudományi értelmezésére tett kísérletek gyakran az árnyalt idegi-
kognitív és érzelmi jelenségek túlegyszerűsítéséhez vezettek.

E túlegyszerűsítésekből eredően a meditáció vélt előnyeit valószínűleg eltúlozták, és indokolatlanul biztatták a társadalom széles körét a mindfulness-módszerek alkalmazására

– összegeznek a szerzők.