Az összegyűlt pénzösszeg csaknem felét az Európai Unió - a pénteken véget ért kétnapos konferencia szervezője -, annak 28 tagállama, valamint az Európai Fejlesztési Bank (EIB) ajánlotta fel. A konferencia célja az óceánok védelmét szolgáló projektek, úgy mint a műanyaghulladékok és az illegális halászat elleni harc, valamint az éghajlatváltozás hatásainak tanulmányozására irányuló programok finanszírozása és megszervezése.
A tengerek szennyezettsége súlyos probléma: évente több mint 10 millió tonna hulladék kerül a nyílt vizekbe.
Jelenleg a világ tengeri és part menti területeinek kevesebb mint 5 százaléka élvez törvényi védelmet.
A 2014 óta rendszeresen megrendezett Our Ocean konferencia révén
eddig mintegy 8,7 milliárd eurót sikerült összegyűjteni az óceánok védelmére,
és a résztvevők elhivatottságát jelzi, hogy a 2017-es év felajánlásai felülmúlták a szervezők várakozásait.
Az anyagi hozzájáruláson túl a részt vevő országok ígéretet tettek rá, hogy több mint 2,5 millió négyzetkilométernyi tengeri terület védettségéről fognak gondoskodni a jövőben.Ezen kívül a világ öt vezető biztosítótársasága is jelezte,
hogy a jövőben nem köt üzletet olyan hajókkal, amelyek érdekeltek az illegális, vagy nem szabályozott halászatban.
A vállalások teljesítését a 2018-as konferencián fogják ellenőrizni Indonéziában.
Az összesen mintegy 362 millió négyzetkilométer kiterjedésű világóceán alapvető szerepet játszik a földi élet fennmaradásában. A világtenger hőakkumulációs rendszerének köszönhető a Föld kiegyenlített éghajlata, ami nélkül nem alakulhatott és nem is maradhatott volna fenn az élet a bolygón.
A tengerek kiemelten fontosak az élelmezés szempontjából,
és a Föld népességének csaknem a fele is a tengerpartok 100 kilométeren belüli sávjában koncentrálódik. A környezetszennyezés és a világtengert kizsákmányoló rablógazdálkodás napjainkra akut, az emberiség jövőjét veszélyeztető problémává nőtte ki magát. A világóceán 17 nagy halászati körzetéből ma már 14 kritikusan lehalászott.
Miközben 1990 óta két és félszeresére növekedett a halászflották egységeinek száma, egyes élelmezési szempontból kiemelt fontosságú halfajok mennyisége kritikusan lecsökkent.
Az intenzív halászat miatt számos faj reprodukciós egyensúlya megbomlott.
Néhány különösen népszerű étkezési halfaj, mint például a kékúszójú tonhal (Thunnus tynnus) napjainkra kihalás közeli állapotba került.
A tengerpartokon folytatott kiterjedt építkezések, és az ezek során tengerbe hordott törmelék, a partvidéki mezőgazdasági területek növekedése miatt a vízbe kerülő egyre nagyobb mennyiségű műtrágya-származékok, a műanyagszennyezés,továbbá a tisztítatlan szennyvizek, valamint a tengeri olajbányászat, egyes területeken pedig a túlnövekedett turizmus a globális felmelegedés hatásaival együtt kritikussá teszi a jelenlegi helyzetet.
A tengerek egészségének megőrzése globális kihívássá és feladattá vált.