Felfalhattak-e a cápák 31 migránst a Földközi-tengeren?

Kékcápa (Prionace glauca). Ez a Földközi-tengerben is a közelmúltig viszonylag jelentős egyedszámba élő faj a túlhalászás miatt veszélyeztetett státuszúvá vált

A líbiai parti őrség november 26-án közzétett beszámolója szerint, Garabulli körzetében a nyílt tengeren horrorisztikus látvány fogadta múlt hét pénteken egy kora reggeli riasztás nyomán a helyszínre érkező tengerészeket. Harmincegy holttest lebegett a felszínen, melyek közül számos tetemen cápaharapás nyomokat azonosítottak. A beszámoló szerint néhány, a felszínhez közel úszkáló kékcápát is felfedeztek.

Rengeteg holttest lebegett a felszínen

A haditengerészet közleménye szerint a líbiai Garabulli térségében két kisebb méretű csónak került bajba, amelyen több mint hetven, az olasz partok felé tartó afrikai migráns zsúfolódott össze. A túlzsúfolt csónakok a nyílt tengeren megteltek vízzel, ezért a rajtuk szorongó emberek a tengerbe estek.

Olaszország felé tartó illegális afrikai bevándorlók a Földközi-tengeren. A túlzsúfolt és ingatag csónakok súlyos veszélyt jelentenek a bent ülők számára Forrás: Anadolu Agency/2015 Anadolu Agency/Italian Navy

A parti őrség november 24.-én pénteken, a kora reggeli órákban kapott riasztás nyomán érkezett a helyszínre.

„Amikor a Garabulli városához közeli helyszínre érkeztünk, az egyik félig vízzel megtelt csónakba még mindig 44 ember kapaszkodott" – nyilatkozta az Il Giorno olasz napilapnak a mentést vezető Nassar Al-Gammoudi kapitány.

Egy holttestet emelnek ki a líbiai parti őrség hajójának fedélzetére, a Garabulli térségében törént katasztrófa helyszínén Forrás: ISMAIL ZITOUNY/REUTERS

A tengerésztiszt azt is elmondta, hogy rengeteg holttest lebegett a felszínen, amelyek közül számos tetemen – miután kiemelték őket a vízből - félkör alakú cápaharapás nyomokat fedeztek fel. Nasser Al-Gammoudi azt is közölte, hogy

a mentés körzetében több, a felszín közelében úszkáló kékcápát figyeltek meg,

amelyek igen agresszívek a kapitány értékelése szerint .

Kékcápa (Prionace glauca). A líbiai tengerészek kékcápákat észleltek a vízfelszínen lebegő holttestek közelében Forrás: Origo

A 31 áldozat között 18 nő illetve gyermek volt, negyven eltűnt személyt pedig még mindig keresnek.

Sohasem történt még a Földközi-tengeren bizonyított tömegtámadás

A líbiai parti őrségnél attól tartanak, hogy az eltűnt embereket felfalták a cápák, bár ennek roppant csekély a valószínűsége, a tudomány szemszögéből nézve.

A Földközi-tengerből összesen 47 cápafaj ismert,

és ezek közül 15 tekinthető potenciálisan veszélyesnek az emberre nézve.

A kékcápa a Földközi-tenger egész területén elterjedt, honos fajnak számít az Adriában is Forrás: Photononstop/Roberto Rinaldi

A tengerbiológusok terminológiájában a potenciálisan veszélyes cápafaj fogalma azonban nem azt jelenti, hogy az ebbe a kategóriába sorolt cápafajok rá is támadnak az emberre.

A spanyol partokon egész sekély vízben észlelt kékcápa, 2017 nyarán. A kékcápák nyílttengeri állatok, és csak nagyon ritkán merészkednek ki a sekély vizekbe Forrás: Origo

A másfél méternél hosszabb aktív ragadozó életmódot folytató húsevő cápákat kivétel nélkül potenciálisan veszélyes fajnak tekintik a tengerbiológusok, attól függetlenül, hogy a támadási statisztikák szerint az ide sorolt cápafajok túlnyomó többsége sohasem követett el ember elleni, úgynevezett nem provokált támadást.

A nagy fehér cápa az egyetlen olyan mediterrán cápafaj, amely statisztikailag kimutatható módon viszonylag rendszeresen követ el ember elleni nem provokált támadást, Forrás: Elter Tamás

A földközi-tengeri cápák közül csak a nagy fehér cápát (Carcharodon carcharias) tekinthetjük egyetlen olyan honos cápafajnak, amely statisztikailag is kimutatható rendszerességgel rátámad az emberre. A nagy fehérnél viszont ismeretlen a több egyed által egyszerre elkövetett tömeges típusú támadás, amire most a líbiai hatóságok hivatkoznak.

A mediterráneum területén alacsony a cápatámadások száma

A Földközi-tenger a cápatámadások szemszögéből amúgy is a világóceán második legalacsonyabb „fertőzöttségű" területe. Tudományos szempontból az egyik legjobban feldolgozott adatbank, a Floridai Természettudományi Múzeum, valamint az American Elasmobranch Society (Amerikai Porcoshal Társaság) által gondozott International Shark Attack File (ISAF) nyilvántartása szerint

1847 és 2017. január 31. között a Földközi tengeren összesen 57 dokumentált cápatámadás történt.

Az 1970-es években az olasz partvidéken kifogott óriási nagy fehér cápa teteme Forrás: Elter Tamás archívuma

Ebből nyolc támadás esik az észak-afrikai partvidékre, 5 líbiai, és 3 tunéziai esettel. (Az európai partszakaszon a cápatámadások számát tekintve Görögország vezeti a mezőnyt 15 esettel, amelyet Olaszország követ 13 dokumentált támadással, a harmadik helyen Spanyolország áll 6, még a negyedik –hatodik helyen fej-fej mellett Horvátország, Franciaország, és Málta osztozik 5-5 esettel.)

Hérodotosztól a második világháborúig

A második világháború idején a hadiesemények miatt számos kereskedelmi és hadihajó merült hullámsírba a Földközi-tengeren. A háborús időkből ennek ellenére

csupán egyetlen olyan eset ismert, amikor hajótöröttet ért cápatámadás a Földközi-tengeren.

A Földközi-tenger térségében heves harcok dúltak a második világháború idején Forrás: Origo

1943 augusztusában Robert Kurtz hadnagy az Egyesült Államok légierejének vadászpilótája Nápolytól 65 kilométerre délre kénytelen volt sérült gépéből ejtőernyővel kiugrani. Kurtz hadnagyot miközben felfújt mentőmellényében lebegett a víz felszínén a menőalakulatra várva,

több cápaharapás érte a karján és a lábain.

A mediterráneum térségéből csupán egyetlen tömeges cápatámadásról szóló feljegyzést ismerünk, a Kr.e. 5. században élt híres ókori görög történetíró, Hérodotosz perzsa háborúról írt művéből.

Hérodotosz görög történetíró domborművű szobra Forrás: Wikimedia France/Marie-Lan Nguyen

Hérodotosz szerint a perzsa és a görög hajóhad között Athos mellett lezajlott tengeri ütközetben (Kr.e. 492) sok vízbe esett hajótöröttet „felfaltak" a cápák. Természetesen e több mint kétezer éves történet valóságalapja ma már aligha ellenőrizhető.

A Földközi-tenger medencéjéből nem ismert tömeges cápatámadás Forrás: Origo

Ami viszont tény, hogy a modern tengerhajózás korából annak ellenére sem ismeret hajótöröttek ellen elkövetett cápatámadás a mediterráneum vizein, hogy az elmúlt másfél évszázadban a Földközi-tengeren, mint a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalán számos hajókatasztrófa történt.

A kékcápa az első számú gyanúsított

A líbiai források a katasztrófa helyszínén észlelt kékcápákról számoltak be. A kékcápa (Prionace glauca) közepes méretű nyíltvízi életmódot folytató úgynevezett pelágikus cápafaj. A nagyobb nőstény egyedek átlagos testhossza 2,5 - 3 méter, a kisebb, kifejlett hímeké pedig 1,8-2,5 méter közötti.

A kék cápa (Prionace glauca) a Földközi-tenger relatíve leggyakoribb közepes-nagytestű cápafaja Forrás: Elter Tamás

A kékcápa a Földközi-tenger egyik leggyakoribb cápafaja,

amely a Gibraltári-szorostól a levantei partokig a mediterrán medence egész területén elterjedtnek számít. (Az Adriai-tengerben ugyancsak megtalálható.) Noha ez a faj is a potenciálisan veszélyes cápák közé tartozik, a támadási statisztikák adatai szerint azonban korántsem sorolható a legagresszívebb fajok közé, mint amilyen a nagy fehér, a tigris, a bika, vagy az óceáni fehérfoltú cápa, illetve a röviduszonyú makó.

A rendkívüli sebessége miatt kék villámként is emlegetett röviduszonyú makócápa Forrás: Origo

Az ISAF összesítése alapján eddig összesen13 dokumentált nem provokált kékcápa támadás ismert, amelyből 4 volt halálos kimenetelű.

Valószínűtlen, hogy élő áldozatokra támadtak tömegesen

A kékcápák esetenként kisebb kongregációkba állnak össze, elsősorban amikor szardíniákra, vagy más rajhalakra vadásznak. Ellentétben a nagy fehérrel, vagy a tigris, illetve a bikacápával, a kékcápák táplálékrendjében nincsenek az ember méretéhez hasonló nagytestű zsákmányállatok.

Ugyanakkor jól ismert a faj dögevő tulajdonsága;

a kékcápa előszeretettel lakmározik az elhullott méretes tengeri állatok, például a cetek tetemeiből.

Teljesen valószínűtlen, hogy eleven emeberekre támadtak volna rá tömegesen Forrás: YouTube

A líbiai szerencsétlenség esetében is az a legvalószínűbb,

hogy a kékcápák a már megfulladt áldozatok tetemeibe martak bele.

Ezt az is alátámasztja, hogy a felborult csónakba kapaszkodó embereket nem érte cápatámadás. Ezért is indokolt sokkal óvatosabban fogalmazni annál, mint ami néhány, az esettel kapcsolatos tudósítás címében harsányan megjelent, nevezetesen, hogy 31 migránst „felfaltak" a cápák.