Az állat megkövesedett koponyáját tanulmányozva a kutatók megállapították, hogy az ősvidrának olyan erős harapása lehetett, mint egy medvének - írta a Scientific Reports aktuális száma. Ma élő rokonai halakkal és kagylókkal táplálkoznak,
az ősi vidrák zsákmányállatainak köre azonban ennél jóval szélesebb lehetett:
az új kutatás szerint össze tudták roppantani nagy puhatestűek héját, házát, madarak és rágcsálók csontjait.
A kutatók megállapították, hogy a Siamogale melilutra több mint 50 kilogrammot nyomott és akkorára nőtt, mint egy farkas.
"Végeztünk egy sor mérnöki szimulációt a vidrafosszília állkapocsmodellje és tíz ma élő vidrafaj adatai alapján. Azt találtuk, hogy az ősi vidra állkapcsa a mai leszármazottakból kiindulva végzett becslésnél hatszor erősebb" - idézte Jack Tsenget, az amerikai Buffalói Egyetem kutatóját a BBC.
A kínai Jünnan tartományban fellelt kövületegyüttes egy nagyjából teljes agykoponyából, alsó állkapocsból, fogakból és végtagcsontokból áll.
A koponya a kövülési folyamatban évmilliókkal ezelőtt összetört.
A kutatók összetett képalkotó eljárások segítségével számítógéppel rekonstruálták
és felfedezték, hogy az ősállat koponyájának és fogazatának egyes vonásai a vidráéra, mások a borzéra hasonlítottak - erről januárban számolt be a Journal of Systematic Paleontology című szaklap.
A koponyatöredéket egy olyan területen találták, amely egykor mocsár vagy sekély tó lehetett, körülvéve erdővel. A Suitangpa nevű területen több száz állati és növényi fosszília őrződött meg meglepően jó állapotban.