Viktória királynő gyerekkori emlékkönyve került kalapács alá

Viktória királynő koronázási portréja (George Hayter festménye)

Egy csütörtöki berlini árverésen 37 500 euróért (11,7 millió forint) kelt el egy Viktória brit királynő gyerekkorát felidéző emlékkönyv. A brit világbirodalom legkedveltebb uralkodója mind a mai napig nemzeti szimbólumnak számít Angliában.

A kis Viktória hajticsét is bekötötték az emlékkönyvbe

A Grisebach aukciósház által kínált dokumentum becsült ára 30-40 ezer euró (9-13 millió forint) volt. Az egykori brit uralkodó német nevelőnőjének személyes emlékkönyve egy kisebb licitharc után került egy külföldi vevőhöz, akiről nem árulták el, hogy brit állampolgár-e.

A gyermek Viktória négyéves korában Forrás: Wikimedia Commons

Ez egy Viktória királynő gyerekkorából származó egyedülálló és megindító dokumentum"

- mondta Stefan Körner, az aukciósház becsüse. A vörös bőrbe kötött könyv Louise von Lehzen bárónőé, a későbbi királynő nevelőnőjéé és tanácsadójáé volt, tartalmazza többek között a kis Viktória hercegnő hajtincsét, esküvői ruhája anyagát, fotókat, rajzokat és leveleket.

Az ifjú Viktória hercegnő George Hayter festményén Forrás: Wikimedia Commons

A Nagy-Britanniában 63 éven át uralkodó Viktória királynőről kapta nevét a viktoriánus kor.

Európa nagymamája szinte az összes uralkodóházzal rokonságba került

A Brit Birodalom egyik leghíresebb uralkodónője, Viktória (teljes nevén Alexandrina Viktória) III. György király unokájaként 1819. május 24-én látta meg a napvilágot Londonban. Tizennyolc éves korában 1838. június 28-án foglalta el a trónt, miután nagybátyja, IV. Vilmos trónörökös nélkül hunyt el.

Viktória királynő koronázási portréja (George Hayter festménye) Forrás: Wikimedia Commons

Noha az 1688-as úgynevezett dicsőséges forradalom kora óta Anglia alkotmányos monarchiának számított ahol az uralkodónak elsősorban protokolláris feladatai voltak,

az igen határozott Viktória nagy befolyásra tett szert,

és aktívan beleszólt a mindenkori kormány politikájába. 1840-ben kötött szerelmi házasságot unokatestvérével, Albert szász-coburgi és gothai herceggel.

Albert szász-coburgi-gothai herceg, Viktória királynő férje Forrás: Wikimedia Commons

Kilenc gyermekük és harmincnégy unokájuk későbbi házasságkötései révén Viktória jószerével az összes nagy európai uralkodóházzal, így többek között a Hohenzollernekkel, valamint a Romanovokkal is rokonságba került.

Viktória ezzel érdemelte ki a kortársaktól az „Európa nagymamája" elnevezést.

Viktória és Albert gyermekeikkel (Franz Xaver Winterhalter festménye) Forrás: Wikimedia Commons

Férje, Albert 1861-ben bekövetkezett halála rendkívül megrázta,

hosszú évekig depressziós állapotba került, és átmenetileg vissza is vonult az államügyektől. Később azonban ismét aktivizálta magát, trónra lépésének 50.-ik, majd 60.-ik évfordulójáról fényes ünnepségekkel emlékeztem meg szerte a Brit Birodalomban.

Nemzeti szimbólumként egy egész korszak viseli nevét

Az összesen 63 évig és 7 hónapig uralkodó királynő roppant népszerűségre tett szert az alattvalói között.

Viktória neve egybekapcsolódott a brit világbirodalom legprosperálóbb évtizedeivel,

az „aranykorral", amelyet a történelmi emlékezet mind a mai napig viktoriánus korként tart számon.

George Washington Wilson eredeti fotója Viktória királynőről 1863-ból. Férje 1861-ben bekövetkezett halála után a királynő hosszú évekig mély depresszióba süllyedt Forrás: Wikimedia Commons

Ez volt az ipari és kulturális forradalom kora Nagy Britanniában, amelyet a tudományok és művészetek addig soha nem látott páratlan felvirágzása kísért.

A 19. század második felére Anglia vált a kor leggazdagabb és legerősebb nagyhatalmává,

amely a legnagyobb gyarmatbirodalommal is rendelkezett. Viktória uralkodása alatt az angol gyarmatbirodalom kiterjedése elérte a 25 900 000 négyzetkilométert, és 410 millió ember tartozott a brit korona fennhatósága alá.

Viktória királynő személye az "aranykor" szimbólumává vált Forrás: Wikimedia Commons

Viktória királynő rendkívül hosszú uralkodás után (az angol történelemben egyedül csak II. Erzsébet előzi meg ebben) 1901. január 22-én hunyta le örökre szemét. Vele ért véget a brit történelemben a Hannoveri-ház hosszúra nyúlt uralkodása. Fia, az őt a trónon követő VII. Eduárd volt a Szász-Coburgi-Gothai-ház megalapítója.