Verseny indul a Nagy-korallzátony megmentéséért

Az XL Catlin Seaview Survey elnevezésű, ausztrál tudományos expedíció által közradott, felvétel az ausztrál Nagy-korallzátony leginkább kifehéredett szakaszáról a Queensland szövetségi állambeli Cairnstól 250 kilométerre északra lévő Lizard-szigeten. A világ legnagyobb koralltelepének 22 százaléka pusztult el a területen megfigyelt eddigi legsúlyosabb korallfehéredésben, amely a tengervíz felmelegedésének következménye. A jelenség hátterében a klímaváltozás és a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség áll

A Nagy-korallzátony megmentésére hirdetett versenyt kedden az ausztrál kormány a világ kutatói számára: kétmillió ausztrál dollárt (402 millió forintot) kap, aki innovatív megoldást talál a korallok védelmére és a károsodott zátony gyógyítására.

"A károk nagy kiterjedése miatt nagy gondolkodókra van szükség" – mondta Josh Frydenberg ausztrál környezetvédelmi miniszter a verseny kihirdetésekor. A világ legnagyobb korallzátonyán nagy területű korallfehéredés zajlott le az elmúlt két évben, példátlan károkat okozva.

A zátony csaknem 90 százalékát érinti a betegség, a szakértők becslései szerint a korallok jelentős része elhalt.

Tavaly az ausztrál kormány bejelentette, hogy többek között kétmilliárd ausztrál dollárt invesztál a vízminőség javításába. Korábban az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) azt helyezte kilátásba, hogy a Nagy-korallzátonyt felveszi a veszélyeztetett világörökségek Vörös listájára.

A zátony Ausztrália északkeleti partjainál fekszik. Több mint 344 ezer négyzetkilométeres kiterjedésével nagyobb, mint Olaszország.

Az XL Catlin Seaview Survey elnevezésű, ausztrál tudományos expedíció felvétele a Nagy-korallzátony leginkább kifehéredett szakaszáról a Lizard-szigeten Forrás: MTI/EPA/XL Catlin Seaview Survey/Xl Catlin Seaview Survey

A korallfehéredés egyik feltételezett oka, hogy az elmúlt években a víz hőmérséklete mintegy 4 Celsius-fokot emelkedett.

A korallok olyan csalánozók, amelyek az algákkal szimbiózisban, egymás számára kölcsönös hasznot hozó közösségben élnek. Nagyon érzékeny organizmusok, amelyeknek meghatározott hőmérsékletre van szükségük. Színüket bizonyos egysejtű algáktól nyerik, ám ha növekszik a hőmérséklet, a korallok kilökik az algákat, ezzel színüket is elveszítik. Ha ez a helyzet túl sokáig áll fenn, a korallok teljesen elhalnak.

A fehéredés oka a kutatók szerint elsősorban a klímaváltozás és ezzel összefüggésben az óceánok felmelegedése. A 2016-os és 2017-es nagy korallfehéredés után a 2300 kilométer hosszan elnyúló zátonynak szinte semmi esélye sincs arra, hogy felgyógyuljon – hívták fel a figyelmet a veszélyre korábban a szakértők.

A virágállatoknak ugyanis nagyjából tíz évre és a tengervíz gyors lehűlésére van szükségük ahhoz, hogy regenerálódjanak egy-egy súlyos korallfehéredés után.

A 2017 márciusában tomboló Debbie ciklon tovább rontott a helyzeten. A nyomában fellépő heves esőzések miatt számos folyó kilépett medréből, az üledékkel és nitrogénnel szennyezett árvíz eljutott a zátonyig és károkat okozott a korallokban.

A korallfehéredés gazdasági problémákat is okoz.

A szakértők a Nagy-korallzátony összértékét mintegy 38 milliárd euróban határozták meg, az oda látogató turisták mintegy 20 milliárd euró értékű forgalmat hoznak létre. Több mint 64 ezer állás függ közvetve a korallzátonytól.