Az ausztrál Nagy-korallzátony északi térségében élő tengeri teknősök új egyedeinek 99 százaléka nőstény, mindezt a klímaváltozás okozta óceánvíz-melegedés számlájára írta az amerikai és ausztrál kutatók január elején megjelent tanulmánya.
A Florida Atlantic University (FAU) tudósai hasonló eredményre jutottak a délkelet-floridai tengeri teknősök populációit vizsgálva.
Az egyetem tudósai 2002 óta vizsgálják Palm Beach County térségének tengeriteknős-populációját és azt állapították meg, hogy a fiókák között 97 és 100 százalék közötti a nőstények aránya.
A nedvesség hatással van a fészek mikroklímájára, így a nemek eloszlására is.
A nedvesebb táptalaj hím, a szárazabb nőstény fiókák kifejlődéséhez vezet
- derült ki a Zoology tudományos-folyóiratban publikált tanulmányból.
Ez az első tanulmány, amely bemutatja, hogy a nedvesség hogyan hat a teknősembrió nemi fejlődésére. A modellkísérletekhez egy hímekre jellemző molekulát, a Sox9 jelűt használták jelzőanyagként, amely tengeri és édesvízi teknősökben a hímekre jellemző nemi szerv növekedését jelzi.
A kísérletek során a vörösfülű ékszerteknős tojásait keltették különböző hőmérsékleteken és eltérő nedvességű talajmintákban.
Megállapították, hogy a leghűvösebb és a legnedvesebb feltételek mellett 100 százalékban, a legmelegebb és legszárazabb körülmények között 42 százalékban fejlődtek hímek a tojásokban.
A kísérletekből kiderült, hogy az embriók fejlődésük első felében a hőmérsékletre, a második felében talaj nedvességre érzékenyebbek.