A gyermeket a 16. században a nápolyi San Domenico Maggiore templomban temették el a PLOS Pathogens című szaklapban megjelent tanulmány szerint. Az arcon szemmel látható bőrkiütések miatt vélték úgy a szakértők, hogy a gyereknek himlője volt.
A kanadai McMaster University kutatói újabb vizsgálatot végeztek el, melyhez a bőrből és a csontból kis szövetmintákat vettek, és elemezték a DNS-töredékeket.
Az elemzés szerint a gyerek szervezetében hepatitisz B vírus volt, amely megtámadhatja a májat és kiütéseket okozhat.
A felfedezés azt bizonyítja, hogy a hepatitisz B évszázadok óta létezik és keveset változott az elmúlt 450 évben - mondta Hendrik Poinar, a McMaster Egyetem ősi DNS-ekkel foglalkozó központjának genetikusa.
"Ezek az eredmények kiemelik, milyen fontos a molekuláris megközelítés a múlt kulcsfontosságú kórokozóinak azonosításában. Lehetővé teszi, hogy leszűkítsük azt az időszakot, amikor a betegségek megfertőzhették az embereket" - emelte ki Poinar.
"Minél többet megértünk a múlt járványainak kitöréséről és viselkedéséről, annál többet tudunk meg arról, hogyan működhetnek és terjedhetnek a modern kórokozók. Ezek az információk pedig végül a kontrollálásukat is segíti" - hangsúlyozta.
Ma a hepatitisz B mintegy 350 millió embert fertőz meg és közel egymilliót öl meg évente a világon.