Szálasi aranyvonatát nyilasok és amerikaiak is fosztogatták

Szálasi 1944 október 16-án német fegyveres segítséggel, puccsal jutott hatalomra

Kereken hetvenhárom éve, 1945. január 23-án hosszú szerelvény futott ki a fertőbozi vasútállomásról. Az osztrák határ felé tartó vonat a Magyar Nemzeti Bank csaknem 30 tonna aranykészletén kívül a nyilas kormány kezére került nagy összegű magyar devizatartalékot, becses közgyűjteményi értékeket, így többek között Mátyás király korvináit, továbbá a magyar zsidóktól elrekvirált értékeket vitt a Harmadik Birodalom területére, Szálasi Ferenc, a hatalmát ekkor már csak alig néhány dunántúli megyére kiterjesztő hungarista rezsim „nemzetvezetőjének" utasítására.

Hadszíntérré és nyilas ámokfutás helyszínévé válik az ország

Horthy Miklós kormányzó 1944. október 15-i kudarcba fulladt kiugrási kísérletét követően már másnap, október 16-án megalakult a német szuronyok segítségével hatalomra juttatott Szálasi-kormány. A Nyilaskeresztes Párt- Hungarista Mozgalom fantaszta vezetője, Szálasi Ferenc számára október 16-val érkezett el élete nagy pillanata, a már hosszú ideje fanatikus küldetéstudattal sóvárgott hatalom megszerzése.

Otto Skorzeny SS-Obersturmbhanführer, a budai várat 1944. október 16-án elfoglaló SS-különítmény parancsnoka Forrás: Bundesarchiv

A hadiakadémiát végzett, kiváló felkészültségű és tehetségű egykori vezérkari őrnagy a puccsal megszerzett hatalom mámorában sem a katonai realitásokkal, sem pedig a Harmadik Birodalom közeli, elkerülhetetlen bukásával nem akart szembenézni. A nyilas kabinet, vagy mint ahogy Szálasi elnevezte, a Nemzeti Összefogás Kormánya már első,

október 17-én megtartott ülésén elfogadta az 1945. január elsejéig elvégzendő feladatokról szóló úgynevezett Országépítési tervet,

amelynek egyik legfontosabb programpontja az ország teljes hadba állítását írta elő.

Nyilasokhoz átállt magyar alakulat menetel Budapest utcáin, a Szálasi-puccs idején Forrás: Bundesarchiv/Faupel

A Szálasi-kormány azzal, hogy a teljesen reménytelen katonai helyzet ellenére maradék nélkül elkötelezte magát az összeomlóban lévő náci Németország mellett, az országot még közel fél évig tartó, emberéletben és anyagiakban egyaránt hatalmas károkat okozó pusztító harcok színterévé tette.

Német Panzer VI B "Királytigris" nehézpáncélos a Kapisztrán-téren, 1944. október 16-án Forrás: Bundesarchiv

A nyilas hatalom a rendkívül beszűkült lehetőségek ellenére, gazdasági téren is igyekezett maximálisan kiszolgálni a német igényeket. Az ország vagyonának jelentős részét így Hitler utóvédharcainak finanszírozására fordították.

A németek már a megszállás után rá akartak tenyerelni az aranyra

Az egyre katasztrofálisabb hadi helyzet miatt Szálasi Ferenc - miután a „nemzetvezető" az 1944. december 4-én Adolf Hitlernél tett hivatalos látogatásáról visszaérkezett Budapestre -, december 11-én kormányának tagjaival együtt elhagyta a fővárost.

A nyilas kabinet már 1944 novemberében hozzákezdett a kormányhivatalok kitelepítésének előkészítéséhez.

Szálasi nagy napja. A sikeres puccs után az addig a német követségen bujkáló nyilasvezér már mint miniszterelnök érkezik meg a budai Sándor-palotához Forrás: Bundesarchiv/Faupel

A kitelepítés végrehajtásában kulcsfontosságú szerepet játszott a Magyar Nemzeti Bank csaknem 30 tonnányi aranykészletének, valamint az ország igen jelentős összegű devizatartalékainak az elszállítása is.

Miután Horthy kormányzó 1944. október 15-i kiugrási kísérlete kudarcba fulladt, a nyilasok vették át a hatalmat Forrás: Wikimedia Commons

A nácik már az ország 1944. március 19-én történt megszállása után igyekeztek a velük szemben száz százalékig lojális, és a német parancsokat szolgai hűséggel teljesítő Sztójay-kormány megkerülésével rátenni a kezüket a Magyar Nemzeti Bank teljes aranykészletére.

Sztójay Döme (középen) itt még mint berlini magyar nagykövet Bárdossy László miniszterelnök és Heinrich Himmler, az SS birodalmi vezetőjének társaságában. Sztójay az 1944. március 19-i német megszállás után felállított Quisling-kormány vezetőjeként szolgai módon teljesítette a német parancsokat Forrás: Pinterest

Nem sokkal a megszállás után Budapestre küldték Leopold Scheffer-t, a Reichsbank egyik igazgatóját abból a célból, hogy szervezze meg a Magyar Nemzeti Bank aranykészletének Németországba szállítását. Az MNB akkori vezetésének ezt csak hosszas tárgyalások árán sikerült megakadályoznia azzal az indokkal, hogy az aranykészleteket a szervezet elköltöztetésével egyidejűleg és egyben fogják elszállítani.

Új és eddig ismeretlen bizonyíték a német-nyilas aranyrekvirálásról

A német birodalmi kormány 1944 őszén igen súlyos valutagondokkal küzdött, ezért a kiugrási kísérlet meghiúsítása után ismét napirendre tűzték a magyar aranytartalékok megszerzését. Arra nézve, hogy a németek a nyilasok közreműködésével már a Szálasi-féle hatalomátvétel napján megszerezték a Magyar Nemzeti Bank aranyának egy részét,

a közelmúltban egy igen érdekes, és mindeddig nem publikált bizonyíték vetődött fel.

Szálasi Ferenc és kormánya Forrás: Wikimedia Commons

Vitéz Farkas Ernő m. kir. lövésztestőr szakaszvezető a Szálasi-puccs napján a Nádor-laktanyában teljesített szolgálatot. A Magyar Királyi Testőrség utolsó életben lévő tagja tavaly októberben, az Origónak adott interjújában lebbentette fel a fátylat erről a történelmi titokról:

Vitéz Farkas Ernő volt m. kir. lövésztestőr szakaszvezető, budapesti otthonában Forrás: Origo - Csudai Sándor

„A laktanya kapujánál álldogáltam, és nem voltunk ugyan foglyok, de még nem tudtuk, mi lesz a további sorsunk. Ekkor figyeltem fel arra, hogy a Kapisztrán templom melletti sárga épület, a Magyar Nemzeti Bank akkori székháza előtt megáll öt teherautó, amelyeket géppisztolyos nyilasok felügyelnek. Kis idő múlva kinyílt az alagsor ablaka, amelyen át egy futószalagról faládákat kezdtek felküldeni. A ládákat a fegyveresek a teherautókra pakolták fel... odaléptem az egyik barátságosabbnak tűnő nyilashoz, és szóba elegyedtem vele. A beszélgetés közben megkérdeztem, hogy mi van a faládákban. A nyilas ekkor közelebb hajolt, és bizalmasan elmondta, hogy 186 mázsa színarany, amit „Szálasi testvér" jóváhagyásával átadnak a németeknek, úgymond megőrzésre. A nyilas azt is közölte, hogy a teherautók a Kelenföldi pályaudvarra hajtanak, ahonnan az átadott aranykészletet vonaton szállítják tovább Németországba." Vitéz Farkas Ernő közlése szerint 186 mázsa aranyat tehát már október 16-án kiszállítottak Németországba.

Mind a mai napig nem tudni pontosan, hogy mennyi aranyat szállítottak ki az országból a nyilasok, illetve a nácik Forrás: Bundesarchiv

Mindez azért érdekes, mert máig nincs pontos adatunk az országból ténylegesen elszállított aranykészlet mennyiségéről. Egyes források 36,5, mások pedig 30, illetve 29 tonna aranyról tudnak.

Egyes feltételezések szerint Svájc lehetett az aranyvonat végcélja

1944. december 7-én a Budapest elhagyására készülő Szálasi-kormány belügyminisztere,

Vajna Gábor parancsot adott a Magyar Nemzeti Bank szállítható értékeinek úgymond „biztosítására".

Az aranykészletet még novemberben Veszprémbe szállították, akkor, amikor a Vörös Hadsereg magasabb egységei megkezdték a magyar főváros bekerítését célzó hadmozdulataikat.

Vajna Gábor nyilas belügyminiszter (a képen állva) Szálasi Ferenc társaságában Forrás: Pinterest

Az aranytömböket a Magyar Nemzeti Bank veszprémi épülete mögött fekvő, és a Sziklahegybe vájt teremben őrizték.

A Vörös Hadsereg katonái Budapest utcáin, 1945 januárjában Forrás: AFP

Vajna utasítására az aranyrudakat tartalmazó ládákat, az ország teljes devizatartalékát, valamint az Országos Levéltár és az Országos Széchenyi Könyvtár számos felbecsülhetetlen közgyűjteményi értékét, köztük Mátyás király korvináit, továbbá a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank aranykincsét, és az állami kezelésben álló nemesfém illetve műtárgy letéteket egy ötven vagonból álló, a veszprémi pályaudvaron várakozó szerelvényre pakoltak fel

csakúgy, mint a deportált magyar zsidóktól elorzott felbecsülhetetlen értékű műtárgyak és ékszerek egy részét.

A nemzeti bank aranykészletét már novemberben Veszprémbe szállították (a kép illusztráció) Forrás: Pinterest

Miután december 10-én Fjodor Tolbuhin marsall 3. ukrán frontjának alakulatai 28 kilométerre megközelítették Veszprémet, a szerelvényt sietősen útnak indították. A szállítmányt a Magyar Nemzeti Bank 230 tisztviselője valamint 50 rendőr kísérte. A szerelvényen utaztak a banki tisztviselők családtagjai is, összesen mintegy 700 ember.

Fjodor Tolbuhin marsall, a 3. ukrán front parancsnoka Forrás: Origo

Mind a mai napig nem ismert, hogy mi lett volna az aranyvonat végső célja.

Egyes feltételezések szerint a nyilas vezetők Svájcba szerették volna kijuttatni a szerelvényen lévő kincseket. Az aranyvonat végül a fertőbozi pályaudvarra állt be, és heteken át ott is vesztegelt.

December 24-én hat újabb vagont csatoltak a szerelvényhez, ezekben volt a magyar állam teljes ezüstkészlete.

Kolostori kriptában rejtőzött a magyar állam aranytartaléka

Január 23-án az aranyvonat felsőbb parancsra kifutott a fertőbozi pályaudvarról, és Ágfalvánál átlépte az osztrák, akkor még német birodalmi határt. A szerelvény először Bécsújhelyen állt meg, ahol német katonai őrség várta. A szerelvény Bécsújhelyről Toldy Ferenc csendőrezredes, a Vajna-féle Belügyminisztérium osztályvezetőjének parancsnoksága alatt tovább ment nyugati irányban. Az aranyvonat az angolszász szövetségesek intenzív bombatámadásai miatt csak nagyon lassan haladt.

Az aranyvonat csak nagyon lassan haladt a német birodalmi (osztrák) területen Forrás: Pinterest

A szerelvény hosszabb ideig a bombabiztos Tauern-alagútban vesztegelt,

majd innen indult tovább az ausztriai Spittal am Phyrn-be. Az aranykészletet az osztrák település mellett fekvő kolostor kriptájában rejtették el, a faládákba csomagolt papírpénzt pedig a helyi iskola tornatermében helyezték el. A ládák teljesen megtöltötték a tornatermet. 1945. március 29-én Szálasi és országát vesztett „kormánya" Kőszegről az osztrák Mattsee-be menekült.

Szálasi a tavaszi, Magyarországot visszafoglaló német offenzíva támogatására akarta felhasználni a kivitt értékeket Forrás: Bundesarchiv

A kézzelfogható közelségbe került összeomlás ellenére a „nemzetvezető" még ekkor is a realitásokat teljes mértékben figyelmen kívül hagyó álomvilágban élt.

Szálasi és honvédelmi minisztere, Beregfy Károly vezérezredes 1945. április elején, a katasztrofális hadi helyzet ellenére még mindig meggyőződéssel hitték, hogy a náci Németország kivívja a végső győzelmet.

Beregfy vezérezredes a nyilas kormány honvédelmi minisztere (a képen balról a harmadik) még április elején is hitt a németek végső győzelmében Forrás: Pinterest

Szálasi az Ausztriába kilopott vagyont a Magyarország területét visszafoglaló, és csak a saját hagymázas elképzelésében létező tavaszi német offenzíva támogatására akarta felhasználni.

Még a háború utolsó napján is fosztogatni akartak

Az aranyvonat kálváriája azonban 1945 áprilisában még nem ért véget. A német fegyverletétel napján, május 8-án egy páncélozott szállító járművekből és néhány harckocsiból álló Waffen-SS alakulat érkezett Spittal am Phyrn-be.

Az SS alegység parancsnoka, aki megérezte az arany szagát, arrogánsan azt kezdte követelni a magyar banktisztviselőktől, hogy „birodalmi érdekből" adják át neki a Magyar Nemzeti Bank aranytömbjeit. A banki alkalmazottak taktikai okból tárgyalásba bocsátkoztak a némettel, hogy húzzák az időt, mivel tudták, hogy az amerikaiak már a település határánál járnak.

Az utolsó napokban egy Waffen-SS alakulat akarta eltulajdonítani a Magyar Nemzeti Bank aranyát (a kép illusztráció) Forrás: Bundesarchiv/Wiegand

A számítás be is jött, mert az SS alakulat végül sietve kereket oldott a gyorsan közeledő ellenség elől. 1945. május 11-én az aranyvonat kincseit az amerikaiak hadizsákmányként lefoglalták. Mark Clark tábornok, az amerikai megszálló erők ausztriai parancsnokának utasítására a lefoglalt aranyat és értéktárgyakat Salzburgba szállították.

Mark Clark tábornok, az ausztriai amerikai megszálló erők parancsnoka (középen) 1945 májusában Forrás: Imperial War Museum

Csak itt és ekkor készült írásban is fennmaradt leltár, mivel Toldy Ferenc még az amerikaiak megérkezése előtt elégette a magyar hatóságok által készített leltáríveket. Ezért mind a mai napig nem tudjuk pontosan, hogy ténylegesen milyen értékeket szállított az aranyvonat.

A zsidó vagyont nemcsak nyilasok, hanem amerikai tábornokok is szabad prédának tekintették

A szerelvényre felpakolt rekvirált zsidó vagyontárgyakat a nyilasok, de a vonatot lefoglaló amerikaiak is szabad prédának tekintették. Több magas rangú tábornok vett személyes használatra „kölcsönbe" nagy értékű festményeket, porcelánokat, ezüst étkészleteket és ékszereket. A sorállományú legénység tagjai ugyancsak szép számmal gyűjtöttek maguknak értékes „szuveníreket".

Eisenhower tábornok és amerikai tisztek hadizsákmányként lefoglalt aranytárgyakkal Forrás: WW2

Clark tábornok úgy vélte, hogy nem tisztázható a lefoglalt tárgyak tulajdonjoga, ezért azok nem is adhatók vissza a magyaroknak. Ez a hajánál fogva előrángatott okoskodás szolgált ürügyként az értékes tárgyak egy részének Amerikába szállításához, ahol azt úgymond, az Egyesült Államok háborús költségeinek csökkentésére használták fel.

Amerikai tiszt egy, a magyar aranyvonatról származó aranytömbbel a kezében Forrás: MTI

Az amerikaiak a magyar állami vagyon lefoglalása után egy héttel később ismét útnak indították az aranyszállítmányt. Ezúttal Frankfurt am Main volt az úticél, ahol a békeszerződés megkötéséig őrizték – négy MNB-s tisztségviselő kíséretében – a rakományt.

Az aranykészletet megmentő banki tisztviselőket csak 2005-ben rehabilitálták

A nemzeti bank aranykészleteinek visszaszolgáltatásáról a magyar kormány képviseletében először Nyárádi Miklós pénzügyminiszter tárgyalt Berlinben az amerikai megszállóhatóság képviselőivel, 1946-ban. A Magyar Nemzeti Bank aranytartalékának hazaszállítását azonban csak Nagy Ferenc kisgazdapárti koalíciós miniszterelnöknek sikerült elérnie 1946-os washingtoni tárgyalásain.

Nagy Ferenc miniszterelnök Rákosi társaságában Forrás: Origo

A Magyar Nemzeti Bank tartalékai éppen jókor kerültek vissza az országba: az arany immár a hiperinfláció kiváltására 1946. augusztus 1-én bevezetett új magyar forint fedezete volt.
Az aranykészlet kimenekítésében segédkező, hazatérő jegybanki alkalmazottak egy részének később börtön, megaláztatás, kitelepítés jutott az ország szolgálatáért.

Járai Zsigmond mint az MNB elnöke, 2005-ben rehabilitálta az aranytömböket megmentő egykori banki tisztviselőket Forrás: MTI/Földi Imre

Az érintett szakembereknek és családjaiknak egészen 2005-ig kellett várniuk az elégtételért. A Járai Zsigmond vezette Magyar Nemzeti Bank ez év október 20-án közleményben kért bocsánatot mindazoktól az alkalmazottaktól, akik a kommunizmus évtizedei alatt elszenvedték a hatalom jogellenes intézkedéseit. Az aranyvonaton szállított értékekből azonban nagyon sok minden - úgy tűnik -, hogy mindörökre elveszett.