Villámok közt született, szegényen halt meg a zseniális feltaláló

portrait de Nikola Tesla (1857-1943) dans son laboratoiore. Ingénieur électricien et physicien croate (empire d'Autriche-. Hongrie) naturalisé américain. ©MP/Leemage

Hetvenöt éve, 1943. január 7-én halt meg Nikola Tesla, a valaha élt egyik legzseniálisabb feltaláló, akinek a nevéhez több száz szabadalom fűződik, jóllehet ötleteinek java részét mások védették le.

Nagy viharban született

Nikola Tesla 1856. július 10-én éjféltájt született a horvátországi Smiljanban egy szerb ortodox lelkész fiaként. Ekkor épp vakítóan fényes villámlásokkal tarkított, hatalmas vihar tombolt. A családi legendárium szerint a bába valósággal pánikhangulatban volt, úgy vélte, Tesla világrajöttének körülményei rossz ómenre utalnak.

Meglátja, ez a fiú a sötétség sarja lesz" – mondta a szülésznő, mire az édesanya így felelt: „Nem, ő a fény gyermekévé fog válni".

A grazi és a prágai műegyetem hallgatója volt, de apja halála után – mivel a tandíjat nem tudta fizetni – félbe kellett szakítania tanulmányait. Budapesten, a Ganz gyárban kezdett dolgozni, itt ismerkedett meg Puskás Ferenc mérnökkel, ő ajánlotta be bátyjának, Puskás Tivadarnak, aki 1882-ben alkalmazta az Edison cég általa vezetett párizsi kirendeltségénél, 1883-ban itt valósította meg indukciós motorját.

Nikola Tesla (1857-1943) 1890 körül Forrás: AFP/Roger-Viollet/Jacques Boyer

Edison és Tesla ellentéte

Tesla 1884-ben a fejében tucatnyi nyelvvel, a zsebében néhány centtel, egy repülőgép tervével és egy Edisonhoz szóló ajánlólevéllel utazott Amerikába. Edison alkalmazta is, de a két nehéz természetű ember nem tudott sokáig együttműködni. Nemcsak az anyagiakon különböztek össze, hanem azon is, hogy

Edison az egyenáramra, míg Tesla a váltóáramra esküdött.

Teslának néhány hónap után távoznia kellett, s Edison nagy ellenfeléhez, George Westinghouse-hoz kopogtatott be, aki hatalmas összegért rögvest megvette tőle váltóáramú dinamóinak, trafóinak és motorjainak szabadalmi jogait. Edison ez egyszer tévedett, a Tesla-Westinghouse váltóáramú rendszer legyőzte az ő egyenáramú szisztémáját. Holott a harcban mindent bevetett: ő járta ki New York állam vezetésénél, hogy a kivégzésekre váltóárammal működő villamosszéket használjanak – bár erre a célra az egyenáram alkalmasabb –, majd szörnyülködve nyilatkozott a váltóáram halálos természetéről.

Az FBI-t is érdekelhette Tesla halálsugara

Nikola Tesla vitathatatlanul a tudománytörténet egyik legérdekesebb figurája. Több száz szabadalom fűződik a nevéhez, a máig használatban lévő váltóáramú rendszerek mellett foglalkozott a röntgensugárzással, kísérletezett rádióval, sőt egyik szabadalmában a mai rádió-távirányítású játékok elődjét is leírta. Nemcsak termékeny feltaláló volt, hanem színes, különc egyéniség is.

Száznál több szabadalma volt

Tesla a kapott pénzből saját vállalatot alapított. Kutatta a szénszálas izzót, az elektromos rezonanciákat, a világítás módjait, bemutatóin a váltóáramhoz fűződő félelmeket a saját testén átvezetett árammal próbálta oszlatni.

1891-ben találta fel a nevét viselő tekercset, amelyet még ma is sok helyen használnak (például hangszórókban).

Csak Amerikában 121 szabadalmat jelentett be, ma lényegében minden ipari és háztartási eszköz az ő háromfázisú elektromos rendszerével és indukciós motorjával készül. 1895-ben ő tervezte meg a világ első váltóáramú vízi erőművét a Niagara vízesésnél, amely Buffalo városát látta el árammal.

Tesla-tekercs Wikimedia Cmmons

1898-ban rádióval irányított csónakot mutatott be, és feltalálta a rádiót is (ám ezért 1909-ben az olasz Marconi kapott Nobel-díjat). Egy évvel később – felismerve, hogy a Föld vezetőként használható, s egyes frekvenciákon reagál az elektromos rezgésekre – 40 kilométer távolságról, vezeték nélkül működtetett 200 villanyizzót, s 40 méteres villámokat keltett az ionoszféra energiájával. Ő találta fel a távirányítót, a tachométert, a földenergia fűtésre történő felhasználását, kutatásain alapul a rádióerősítő, a neonlámpa, a mikrohullám.

A cikk nem ért még véget, a folytatáshoz kattintson!