A kutatók emberi őssejteket juttattak birkaembriókba, így olyan hibrid lényt hoztak létre, amelynek több mint 99 százaléka birka, de van benne egy parányi emberi összetevő is. Az embriókat 28 napos korukban elpusztították.
Ugyanennek a csoportnak néhány tagja növesztett korábban sikerrel emberi sejteket korai stádiumú disznóembriókban a laboratóriumban. Az így létrehozott
disznó-ember hibrideket a kutatók fajok közötti kiméráknak írták le.
„Az emberi sejtek részvétele eddig nagyon csekély" – mondta Hiro Nakauchi, a Stanford Egyetem sejtbiológusa. „Szó sincs mondjuk ember arcú vagy ember agyú disznókról."
A birkaembriókban például 10 000 birkasejtre jut egy (vagy még kevesebb) emberi sejt,
magyarázta a kutató.
A kutatók célja ezekkel a kísérletekkel különféle betegségek gyógyítása, illetve elsősorban
emberi transzplantációra alkalmas szervek növesztése.
„A legjobban illeszkedő szervek – kivéve, ha egypetéjű ikerpár a donor – még napjainkban sem tartanak ki túl soká, mert az immunrendszer állandóan támadja őket az idő folyamán" – mondta a csoport egyik tagja, Pablo Ross, a davisi Kaliforniai Egyetem szaporodásbiológusa.
Noha még hosszú az út, de a fajok közötti kimérák által létrehozott szervek lehetnek a kielégítői az átültethető szervek iránti egyre növekvő igénynek. Ilyen lehet mondjuk a juhból vagy disznóból származó hibridizált hasnyálmirigy.
Ahhoz, hogy a transzplantáció sikeres legyen, a kutatók úgy vélik, hogy
az embriósejtek legalább 1 százalékának kell emberi sejteknek lenni. Ez azt is jelenti, hogy a mostani birka-ember hibrid még alkalmatlan lenne ilyen célra, csak előzetes demonstrációja a módszer megvalósíthatóságának.
Az emberi sejtek arányának növelése azonban elkerülhetetlenül egyre súlyosabb etikai kérdéseket vet fel, amelyekre megfelelő választ kell találni. Egyik oldalon áll az a probléma, hogy a szervátültetésre várók nagy része a megfelelő donor hiánya miatt hal meg. A másik serpenyőben pedig az a nehéz kérdés áll, hogy szabad-e ilyen kimérákat létrehozni „pusztán" szervtermelési célra.