A chilei száraz Alpokban emelkedik földünk leghatalmasabb szunnyadó vulkánja, az Ojos del Salado, egy óriási sivatagi hegy. A fagyott és lakatlan környezetet ősi, töményen sós tavak veszik körül. A magyar kutatók arra kíváncsiak, hogy mit eredményez a globális felmelegedés, lesz-e az olvadásból édesvíz.
Ez a helyi lakosok számára stratégiai fontosságú kérdés,
mivel egész évben csak pár napot esik csapadék, de olyankor akkora mennyiségben, hogy az veszélyezteti a környékbeliek életét. A magyar kutatók 2012-ben helyezték ki az első mérőeszközöket a helyszínen.
Az eredményeket folyamatos munkával tudják csak megszerezni, egy olyan területről, ahol nincsen térerő,
így minden egyes alkalommal személyesen kell megharcolniuk az időjárási körülményekkel és magassággal,
annak érdekében, hogy elsőként vadászhassanak adatokat a Föld legmagasabb információt adó hegyéről.
„Az Ojos del Salado-n viszonylag egyszerű a környezet, szinte nincs növényzet és talaj, leginkább kősivatag veszi körül, a vulkán belseje valahol a magasban, jeget rejt, amiből egyszer majd víz lehet.
Itt lapulnak a változásokat mérő műszereink, már 2012 óta
- mondta Nagy Balázs, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője, egyetemi docens, a magyar kutatócsapat vezetője.
A zsákmányszerzés 4000 méter körül indul és majdnem 7000 méterig tart,
ami nem csak a kutatók, de még az edzett hegymászók számára is megterhelő.
„Egy jó reggeli után azt vettem észre, hogy egyre nehezebben tudok beszélni és végül teljesen elment a hangom. Ez a folytonos alacsony páratartalom és az erős szél miatt történt, amit a nagy magasság és a sivatagi körülmények nehezítenek tovább” – mesélte Ignéczi Ádám, geográfus.
A futóhomok és az éles sziklák nem csak a gyaloglást, de még az autózást is nehezítik, ugyanis a kutatóknak fel kell juttatniuk a több tonnás műszereket a magasba.
A rendkívüli környezet nem csak őket, hanem a technikai eszközöket is megtréfálja,
így a csoportnak az első nap fel kell dolgoznia, hogy a videófelvételekhez beszerzett drón nem bírja a chilei hegyi levegőt.
Rendszeresen meg kell mászni a hegyet, térerő nincs, csak akkor kapjuk meg az adatokat, ha személyesen mi kaparjuk elő a korábban elhelyezett mérőeszközöket"
- mondta Heiling Zsolt, terepi mérnök, A Földgömb magazin kiadójának vezetője.
2018 februárjában folytatóik kutatóink adatvadászata, ugyanis az Atacama-sivatagban magyar szakemberek által működtetett Környezetkutató- és Technológiai Központ hosszú távon, folyamatosan biztosítja hazánk szakembereinek jelenlétét Chilében.
A zsákmány az adat, a kihívás a túlélés. Az Adatvadászok izgalmas expedícióját bemutató három kisfilm február 18-án vasárnap 16:20-tól lesz látható az OzoneTv műsorán.