Szulejmán szultán 1520 szeptemberében történt trónra lépése után szakítva apja, I. Szelim addigi közel-keleti és észak-afrikai hódító politikájával, a Habsburg Birodalom meggyengítését tűzte ki legfőbb külpolitikai céljának.
Szulejmán 1521-től több sikeres hadjáratot is vezetett a Magyar Királyság ellen,
1541-ben Buda megszállása után a törökök pedig tartósan berendezkedtek az ország területén.
Az iszlám hadak további terjeszkedésének az 1552-es nagy hadjárat során Dobó István vetett véget a stratégiai fontosságú észak-magyarországi végvár ,Eger hősies megvédésével.
Ezzel azonban az oszmán hatalom étvágyát még nem sikerült megszüntetni, az 1591-ben kitört tizenöt éves háborúban Szulejmán unokája, III. Murád felelevenítette nagyapja magyarországi hódító politikáját.
A helyi csetepatékból 1593-tól átfogó és hosszú háborúvá alakuló hadjárat során
III. Mehmed szultán seregei 1596. október 13-án három hetes ostrom után bevették Egert,
ami ezután csaknem egy évszázadig török birtokká vált.
A törökök már Eger elfoglalásának évében megkezdték berendezkedésüket a városban. Ennek egyik első lépéseként a muszlim hódítók vallási igényeinek kielégítésére 1596 végén egy egyminaretes dzsámit építettek.
A minaret a mecsethez, vagy dzsámihoz épített karcsú torony,
amelynek erkélyéről a müezzin énekkel szólítja imára a muszlim hívőket, a Korán előírása szerint naponta ötször.
Az első muszlim imahelyek Mohamed próféta idején még a téglalap alakú és nagy belső udvarral rendelkező datolyaszárító csűrök voltak.
A korai időkben a dzsámiknak nem volt minaretje,
a müezzin a tetőre felmászva hívta imára a próféta követőit. Az iszlám építészetre azonban a muszlim hódítások nyomán nagy hatást gyakorolt a bizánci stílus.
A minaretek építését a bizánci óratornyok ihlették meg, így vált általánossá, hogy a dzsámik valamint a mecsetek minarettel, a nagy imahelyek akár négy –hat minarettel is rendelkeztek.
A hódoltsági időkben épített magyarországi minaretek közül teljes épségében csak a pécsi Jakováli Hasszán dzsámi minaretje, illetve az egri maradt meg.
Az 1596 körül épült egri Kethuda dzsámi az Oszmán Birodalom,
és a 16-17. századi iszlám világ legészakabbi európai imahelye volt.
Miután a 17. század végi visszafoglaló háborúk idején az egyesített keresztény hadak a 91 éves török megszállás után 1687. december. 17-én visszafoglalták Egert, le akarták dönteni a török uralom gyűlölt szimbólumának számító minaretet.
A korabeli feljegyzések szerint vastag köteleket hurkoltak a karcsú torony köré, amit 400 ökörrel húzattak, ám a minaret ennek ellenére sem dőlt le. A hozzá tartozó és ugyancsak épségben megmaradt Kethuda dzsámit a katolikusok kapták meg, akik Szent Józsefnek szentelve, keresztény templommá alakították át.
1727-ben Erdődy Gábor Antal (1684-1744) egri püspök az irgalmasoknak adományozta a török dzsámiból keresztény imahellyé lett templomot azzal a céllal, hogy a közelben építendő irgalmas kórház kápolnája legyen.
A dzsámit csak 1841-ben bontották le, és a helyére Pryker János László (1772-1848) ciszterci szerzetes, egri érsek támogatásával új templomot építettek az irgalmasok. A minaretet nem bántották, ami így túlélte a dzsámi lebontását.
A minaret süvege korábban egy villámcsapás következtében elpusztult, Pryker János László ezért 1829-ben a tetejére bádog süveget és arra keresztet helyeztetett.
A török idők emlékére azonban a félholdat is meghagyták a kereszt mellett.
Az egri minaret vörös homokkő-kváderkövekből (szabályos, négyszög alapú hasábra faragott, vakolatlan kövek) épült.
Alapja 14 szögletű, csúcsa 40 méter magas, a 26 méter magasan lévő körerkélyre 97 meredek, kőből faragott csigalépcső vezet fel.
Az erkélyre nyíló ajtó Mekka felé néz,
kovácsoltvas korlátja a 19. században készült. Az erkély talapzatát az iszlám építészet jellegzetes díszítőelemei, faragott sztalaktitok ékesítik.
1997-ben az Országos Műemléki Bizottság Möller István tervei alapján restauráltatta az értékes törökkori műemléket.
2014 óta újra látogatható az egri minaret.
1999-ben az egri várjátékok rendezvénysorozat alkalmából több mint háromszáz év után, ismét megszólalt a müezzin az egykorvolt Oszmán Birodalom legészakabbi minaretjében.