Tudja-e, hogy melyik a földkerekség legsósabb tengere?

A világtenger átlagos sótartalma 35 súlyezrelék körüli

A tenger egyik legismertebb tulajdonsága, hogy sós a vize. A világóceán sótartalma a Föld 69 százalékát lefedő és valamivel több, mint 362 millió négyzetkilométernyi területe ellenére egyenletesnek tekinthető. A sótartalom átlaga az Atlanti- vagy a Csendes-óceán közepén ugyanakkora, mint a sarkvidékeket övező jéghideg tengerekben. A világtengernek vannak azonban olyan területei, ahol a sótartalomban szélsőséges eltérések tapasztalhatók az óceáni átlaghoz képest.

Hiába nagyon sós és tenger a neve, mégsem része a világóceánnak

A címben feltett kérdésre gyakran az a téves válasz, hogy a Holt-tenger. Ezzel csupán egyetlen probléma adódik, mégpedig az, hogy a Holt-tenger földrajzi értelemben tónak tekintendő, mivel nincs összeköttetése a világóceánnal.

A Holt-tengernek olyan extrém sós a víze, hogy az emberi test képtelen benne elsüllyedni Forrás: AFP

(Más kérdés, hogy mivel a Holt-tenger annak a nagy és folyamatosan mélyülő tektonikai ároknak a része, amelynek az óceáncsíra Vörös-tenger is, a földtörténeti jövőben a Holt-tenger összeköttetésbe fog kerülni a világóceánnal, a jelenleg is zajló tágulási folyamat miatt.)

Noha a Holt-tenger a legtöményebb természetes sóoldat, ám mivel nem kapcsolódik a világóceánhoz, elnevezése ellenére sem tekinthető tengernek Forrás: AFP

Amikor bolygónk korai története során a Föld forró kérge fokozatosan kihűlt, és az ősatmoszférában felhalmozódott hatalmas mennyiségű vízgőz kicsapódott, a kéreg mélyedéseiben összegyűlt irdatlan mennyiségű csapadékvíz hozta létre az első ősóceánokat.

E korai óceánok vize még édesvízből állt.

Prekambrium végi tájkép. Az első ősóceánok még édesvízből álltak Forrás: imgkid.com

Mivel az ősatmoszféra a kigázosodási folyamat miatt telített volt szén -, illetve kén-dioxiddal,

a folyamatosan zuhogó esők e gázokat belemosták az ősóceánok édesvizébe,

amelyek emiatt enyhén savas kémhatásúvá váltak. A víz pedig, - különösen ha savas kémhatású-, kitűnő természetes oldószernek számít.

A távolba vesző geológiai múl emléke a sós tengervíz

A víz, mint oldószer tulajdonságait a vízmolekulát alkotó hidrogén és oxigén atomok aszimmetrikus kötése határozza meg. Ez a szerkezet akkor válik különösen jelentőssé, ha a víz ionos kötéssel rendelkező elemekkel kerül kapcsolatba.

A víz a leghatékonyabb természetes oldószer Forrás: Wikimedia Commons

Ilyen kötés jellemzi a különböző sókat, például a nátrium-kloridot is. Amikor az első óceánok kialakulásakor a vízmolekulák behatoltak a földkérget alkotó szilárd vegyületekbe, a pozitív töltésű hidrogén a klorioniddal, a negatív töltésű oxigén pedig a nátriummal lépett kapcsolatba.

A vízmolekula aszimetrikus kötését illusztráló ábra Forrás: Wikimedia Commons

A vízrészecskék körbevették, majd e kölcsönhatásra visszavezethetően kiszakították a szilárd közegből a só alkotóelemeit, amelyek az őstenger vízét hosszú évmilliók alatt sóoldattá alakították.

A földkéregből rendkívül nagy mennyiségű ásványi anyag oldódott be az őstengerek vizébe.

Tehát e korai idők emléke a sós tengervíz, amelyben a periódusos rendszer közel 100 eleme mutatható ki.

Kambrium időszaki sekélytengeri környezet rekonstrukciója. A fosszilis bizonyítékok szerint a világóceán sótartalma legalább félmilliárd éve változatlan Forrás: Origo

A világóceánban jelenleg nagyjából öttrillió tonna oldott só található.

Csak szemléltetésként: akkora mennyiségről van szó, hogyha egy csapásra elpárologtatnák a világóceán vizét, a visszamaradó só elegendő lenne arra, hogy a Föld teljes felszínét 45 méter vastag rétegben borítsa be.

Legalább félmilliárd éves egyensúlyi állapot

A tengervíz sótartalmát a vízben oldott állapotban lévő szervetlen ásványi anyag mennyisége határozza meg, amit súlyszázalékban, illetve súlyezrelékben szokás megadni. A súlyezrelék például az egy liter tengervízben oldott állapotban található ásványi anyagok mennyiségét adja meg, grammban kifejezve. A világóceán átlagos sótartalma 35 súlyezrelék, azaz a normálsós tengervíz literenként 35 gramm oldott ásványi anyagot tartalmaz.

A világtenger átlagos sótartalma 35 súlyezrelék körüli Forrás: Elter Tamás

(A tengervíz sókomponensei között a nártium-klorid, azaz a konyhasó alkotja a legnagyobb arányt.) A világóceán átlagos sótartalma stabil,

és a fosszilis bizonyítékok tanúsága szerint legalább félmilliárd éve változatlan.

A sótartalom állandósága annak köszönhető, hogy a tengervízből például csapdázással, azaz a lerakódó üledékekbe való beépüléssel kikerülő, valamint a szárazföldi behordással bekerülő ásványi anyag mennyisége egyensúlyi állapotban van.

A világtenger sómennyisége egyensúlyi állapotban van Forrás: Elter Tamás

Annak ellenére, hogy nagy átlagban a sótartalom azonos,

a világtengernek vannak olyan területei, ahol az átlagtól jelentősen eltérő értékeket tapasztalhatunk.

A normál sótartalmat meghaladó víztömeget szuperhalin, azaz túl sós, az átlagnál alacsonyabb sótartalmú tengerrészeket pedig brakk, azaz csökkentsós vizeknek nevezzük. A túl sós, vagy éppen brakkvizű tengerek kialakulásának elsősorban geográfiai, illetve éghajlattani okai vannak.

Egy kis tengertani földrajz

Geográfiailag a világóceán több területre osztható fel, a tengeri medencék földrajzi helyzete alapján. A szárazföldek közé beékelődő, ám az adott óceáni medence víztömegével széles összeköttetésben álló tengeri területeket nevezzük peremtengereknek. Ebbe a típusba tartozik például az Arábiai-félsziget valamint az indiai szubkontinens közé ékelődő Arab-tenger, amely az Indiai-óceán egyik peremtengere csakúgy, mint a Bengáli-öböl.

Az Arab-tenger az Indiai-óceán egyik peremtengere Forrás: Pixabay

A kontinensekbe mélyen benyúló, és az óceáni nyílt víztömeghez csak keskeny szorossal, illetve többszörös áttétellel kapcsolódó tengereket hívjuk földközi-típusú melléktengereknek.

Ez utóbbira a legklasszikusabb példa az Európa, Afrika és Ázsia közé ékelődő mediterrán medence.

A Földközi-tenger az Atlanti-óceán melléktengerének számít Forrás: Haiku Deck

A kelet-nyugati irányban csaknem 4000 kilométer hosszan elnyúló Földközi-tenger az alig 14 kilométer széles és 300 méter mély Gibraltári-szorossal kapcsolódik az Atlanti-óceánhoz.

A Gibraltári-szoros űrfotója Forrás: NASA

A mediterrán medence olyan részmedencéi, mint például az Adriai-tenger, vagy a Boszporusz-szorossal illetve a Dardanellák keskeny szorosával a Földközi-tengerhez kapcsolódó Fekete-tenger, a fő egységen belüli további melléktengereknek tekinthetők.

Az Adriai-tenger, a mediterrán medencén belül is önálló egységet alkot Forrás: Adriatic Explorers Marine Life & Wrecks

De geográfiai értelemben ebbe a csoportba tartozik az afrikai kontinens valamint az Arábiai-félsziget között húzódó keskeny óceáni vályú, a Vörös-tenger is csakúgy, mint az Atlanti- óceántól szigetívvel elválasztott Karib-tenger.

Forró pusztaságok közé ékelődő smaragd víztömeg

A szárazföldekre mélyen benyúló, és a világóceánhoz keskeny szorossal kapcsolódó tengerekben rendkívül lassú a vízcsere, ami - az elszeparált medenceterületeken fokozottan érvényesülő kontinentális időjárási hatásokkal együtt – részben megváltoztatja a tengervíz kemizmusát, pontosabban annak sótartalmát.

A Vörös-tenger egyike a világóceán legszínpompásabb trópusi tengereinek Forrás: Reef Rainforest

A Vörös-tengert a vízutánpótlást biztosító Indiai-óceántól az alig 28 kilométer széles és magas fenékküszöbbel rendelkező Báb el-Mandeb szoros választja el.

A forró sivatagok közé ékelődő Vörös-tengert a keskeny Báb el-Mandeb szoros kapcsolja az Indiai-óceánhoz Forrás: NASA

Az Indiai-óceánról beáramló normál tehát 35 súlyezrelék körüli sótartalmú víz az 1900 kilométer hosszú keskeny tengervályún végighömpölyögve

besűrűsödik, és töményebbé válik.

Ennek az az oka, hogy a Vörös-tenger medencéje teljes egészében a rendkívül száraz és forró sivatagi éghajlati övben fekszik, és egyetlen beömlő folyó sem hígítja fel a vizét.

A keskeny Vörös-tenger lemeztektonikai értelemben egy kinyílási fázisában álló óceán, geográfiailag pedig az Indiai-óceán melléktengere Forrás: Elter Tamás

A rendkívül intenzív párolgás, illetve a tengerbe ömlő folyók hiánya miatt a Vörös-tenger besűrűsödő vizének sótartalma a világóceáni átlagot jelentősen meghaladja, átlagosan 40 súlyezreléket tesz ki, amivel a világóceán második legsósabb víztömegének számít.

Nem csak a legfiatalabb hanem a legsósabb tenger is

És hogy melyik tengert illeti a dobogós helyezés a sótartalom versenyben? Nos, az „aranyérmes" a geográfiai helyzetét tekintve a Vörös-tengerhez igen hasonló Perzsa-öböl.

A szárazföldek közé ékelődő Perzsa-öböl a legsósabb tenger Forrás: NASA

Noha – szemben a Vörös-tengerrel – az ugyancsak sivatagi környezetbe ékelődő Perzsa-öbölbe, ami az Indiai-óceán egyik melléktengerének számít, két nagyobb folyam, a Tigris és az Eufrátesz is beömlik, ezek hígító hatása minimális, és csak a torkolatvidék környékén érvényesül.

A Hormuzi-szoros, a Perzsa-öböl bejáratának vidéke Forrás: Hamed Saber

Amíg a Vörös-tenger egy igen mély tektonikus vályú, egy valódi, kinyílási fázisában álló óceán, ezzel szemben a Perzsa-öböl egy rendkívül sekély (az átlagos mélysége mindössze 50 méter), és csak az utolsó eljegesedést követő globális tengerszint emelkedés után, alig tízezer éve kialakult úgynevezett transzgressziós tenger. A keskeny és sekély Hormuzi-szoroson beáramló meleg, felszíni eredetű óceáni víz e sivatagi katlanban még jobban felmelegszik.

A Perzsa-öböl fiatal transzgressziós tengere Forrás: Pinterest

A rendkívül intenzív párolgás és a sekély mederviszonyok miatt a Perzsa-öböl vize jobban besűrűsödik, mint a Vörös-tengeré. Emiatt az öböl egyes pontjain a sótartalom tíz grammal meghaladva a világóceáni átlagot, eléri a 45 súlyezreléket is. Ezzel az értékkel pedig a Perzsa-öböl számít a jelenkor legsósabb tengerének.