A csiaozit az északi Szung-dinasztia (960-1127) nyomtatta és a szakértők szerint ez a fizetési kötelezvény volt a világ első papírpénze a Tacu kulturális kutatóközpont szerint.
Teng Csi-ping, a központ régésze elmondta, hogy a kőbe vésett csiaozira az UNESCO világörökségi listján lévő tacui Sziklatemplomban egy kőfeliraton bukkantak. A papírpénz mellett több mint 40 pénzérme elnagyolt vésetét is megtalálták a kövön.
A régészeti lelőhelyen gyakran találnak ősi fémpénzek kőbevésett mását, de ez az első alkalom, hogy papírpénzvésetre bukkantak a régészek - mondta az illetékes.
Teng a felfedezést nagyon értékesnek nevezte a helyi történelem tanulmányozása számára. A csungkingi Tacu körzetben több mint 50 ezer sziklametszet, -faragás található a 9-13. századból. A területet 1999-ben vette fel a világörökségi listára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének illetékes testülete.
A papírgyártás feltalálásával, korszerűsítésével Kínában jelentek meg először a papírpénzek őseinek tekinthető váltók. A Szung-dinasztia korában, amely a kínai történelem egyik legnagyobb gazdasági virágkora volt, a fémpénz már nem felelt meg a gazdaság igényeinek. A csiaozik 1020 körül jelentek meg, mint fizetési kötelezvények.