Amikor László királyunk - I. Béla magyar király és Richeza lengyel hercegnő fia - 1095-ben betegség következtében a csehek ellen vívott csata során meghalt, és földi maradványait 1113 körül a nagyváradi székesegyházban helyezték el örök nyugalomra véglegesen, a sírja már ekkortól kezdve zarándokhelynek számított.
Midőn III. Béla III. Celestin pápa jóváhagyásával 1192-ban szentté avatta az Árpád-házi uralkodót,
sírját felnyitották, és díszes síremlékbe helyezték a király hamvait.
A királyi koponyát ereklyeként egy külön tartóba helyezve a sír fölé tették.
A keresztény hit és a szuverén Magyarország védelmezőjének ereklyéjét nem csak vallásos tisztelet övezte, hanem még az igazságszolgáltatásban is szerepet játszott,
mert aki vallomást tett, az ereklyére téve kezét erősítette meg azt esküvel.
A becses ereklye jeles nemzeti eseményeken sőt, néhány csatában is jelen volt.
Az 1406-os tűzvész során a sír megrongálódott, de az ereklye épen maradt. A mai ereklyetartó Luxemburgi Zsigmond király uralkodása idején (1387–1437) készült a 14. század végén.
A koponyát ezüsttel borították, szabadon hagyva egy kis részt, hogy megérinthető legyen, ugyanis a herma felül kinyitható és a koponya megérinthető.
A későbbiek folyamán a herma a Báthory család birtokába került.
Győrbe Báthory fejedelem kancellárja, a veszprémi, majd győri püspök, Naphrághy Demeter hozta magával 1606-ban.(A győri egyházmegyét Szent István alapította, amit II. Szilveszter pápa 1001-ben jóvá is hagyott.)
A püspök Prágában restauráltatta a történelem viharaiban megviselt ereklyetartót, ekkor cserélték ki a koronán az igazi drágaköveket is.
Telekesy István katolikus pap - akit 1673. március 20-án Győrbe rendelt püspöke - a lovagkirály hermáját Ausztriába, Borostyánkő várába menekítette a törökök elől, majd a törökvész elmúltával a szent ereklye visszakerült a folyók városába.
A 15. század végén Szent László állkapcsát elválasztották a koponyától, és Bolognába vitték. Simor János püspök 1861-ben a Héderváry-kápolnában az oltárra helyeztette át az ereklyét egy díszes üveggel borított tartóban.
A herma tisztelete a városban különösen az 1763-as nagy földrengés idején terjedt el,
amikor a nép Szent Lászlóhoz fordult segítségért, hogy mentse meg a települést, és Győrt valóban nem érte nagy kár szemben a környékkel, ami romba dőlt.
Ekkortól fogva Zichy Ferenc püspök rendeletére minden év június 27-én, László születése napján körmenetet rendeznek a lovagi eszményt megtestesítő uralkodónk tiszteletére. Eleinte papnövendékek vitték az ereklyét, majd 1919-ben a kommün idején ezt a polgárok vállalták át, és azóta is ez maradt a hagyomány.
A kommunista érában, 1950 és 1989 között csak a székesegyház falain belül tarthatták meg a hívők a körmenetet,
a rendszerváltás óta azonban ünnepélyes keretek között katonai felvonulással és zenekarral tisztelegnek a király emlékének.