Élénkítené a világgazdaságot a globális felmelegedés korlátozása

Chinese farmers drive their oxcarts to transport dried soil to be used as fertilizer in a dried-up reservoir during a severe drought in Luliang county, Qujing city, southwest Chinas Yunnan province, 29 March 2010. Meteorologists have attributed the once-in-a-century drought parching southwest China to climate change. The drought has left more than 18 million residents and 11.7 million head of livestock suffering drinking-water shortages over a region encompassing the southwestern provinces of Yunnan, Guizhou, Sichuan, the Guangxi Zhuang Autonomous Region and the municipality of Chongqing, data from the Ministry of Civil Affairs showed. The direct reason for the drought is light rain and high temperatures, said Ren Fuming, a leading expert at Chinas National Climate Center. His opinion was echoed by Zhang Peiqun, also a meteorologist with the center. Zhang said the rainfall in worst-hit Yunnan since September last year is the lowest in about 50 years while the average temperature since the beginning of winter is the highest. He said the reasons underlying it were the complicated ocean currents and anomalous atmospheric circulation.

A globális felmelegedés szigorú korlátozása élénkítené a világgazdaságot azáltal, hogy elejét venné annak, hogy a hőhullámok, szárazságok és áradások több tízmilliárd dollárnyi kárt okozzanak ebben a században - mutatták ki amerikai kutatók, felbecsülve a 2015. évi párizsi klímaegyezmény gazdasági hatásait.

A Stanford Egyetem kutatói szerint a felmelegedés legszigorúbb, 1,5 Celsius-fokra való korlátozása előnyös lenne a világ lakossága 90 százalékának, különösen az afrikai, ázsiai és latin-amerikai szegény nemzeteknek.

A világ legnagyobb gazdaságainak, köztük az Egyesült Államoknak, Kínának és Japánnak szintén hasznára válna, ha sikerülne elérni az egyezményben fő célként kitűzött 1,5 Celsius-fokos felmelegedést az iparosodás előtti időkhöz képest.

Oroszország, Kanada és az északi országok, ahol az emelkedő hőmérséklet fellendítheti a mezőgazdasági termelést és korlátozhatja az elhalálozást a nagy hidegek miatt, azon kevés nemzetek között lesznek, amelyek gazdasági károkat szenvedhetnek a felmelegedés szigorú korlátozása miatt - olvasható a Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban.

A globális felmelegedés sok kárt okoz Forrás: AFP/Imaginechina/Liu Zhongcan

A párizsi klímaegyezményt aláíró mintegy 200 állam egyetértett abban, hogy az iparosodás előtti időkhöz képes jóval 2 Celsius-fok alatt korlátozza a földfelszíni hőmérséklet átlagos növekedést 2100-ig, célként tűzve ki az 1,5 Celsius-fokos növekedést.

A század végére a világ mintegy három százalékkal gazdagabb lenne a 1,5 Celsius-fokos cél elérésével - mondta Marshall Burke, a tanulmány vezető szerzője.

"Ez mintegy 30 ezer milliárd dollár halmozott előnnyel járna napjainktól 2100-ig. Ezek az előnyök eltörpítenék a fosszilis üzemanyagokról tisztább energiákra való átállás költségeit" - tette hozzá.

A globális felmelegedés már most 1 Celsius-fok feletti, és a jelen állás szerint 3 Celsius-fok felé tart, ez a trend több mint 10 százalékos GDP-gyengülést jelentene a felmelegedés 1,5 Celsius-fokra korlátozásának gazdasági hatásaihoz képest.

A Stanford Egyetem kutatói megvizsgálták, milyen hatással volt az államokra a hőmérséklet-növekedés 1960 és 2010 között, és ezeket a hatásokat kivetítették egy melegebb, szélsőségesebb időjárással szembenéző jövőre.

Más kutatók azonban megkérdőjelezték módszereiket. Bob Ward, a London School of Economics tanára szerint az eredményeket óvatossággal kell kezelni. Úgy vélte, "nem valószínű, hogy a jövőbeni globális felmelegedés hatásait egyszerűen extrapolálni lehet".