Glamis kastélya az egyik legkeletibb építmény Skóciában, és történetéhez szinte szükségszerűen jár egy szellem, vagy épp egy szörnyeteg is. A vár titkos járatok tömege elbújtatott foglyokat, misztikus rítusokat és késő éjszakánként árnyékos alakokat rejtett.
Hatalmas, ódon és gyönyörű kastély Skóciában, amely a 14. század óta áll. A brit történelem fontos helyszíne, hiszen I. Erzsébet királynő itt töltötte gyermekkorát. Monumentális falai között hátborzongató események kísértenek. A várban érezhető „hűvös atmoszférát" a látogatók sem kérdőjelezik meg, különösen éjfél után, a „magányos" órákban.
„Muszáj megőriznem a hidegvérem – írta Sir Walter Scott a kastélyban tett, 1790-es éjszakai látogatásáról. –
Ahogy hallottam az ajtó nyikorgását, miután az már becsukódott és a vezetőm visszavonult a szobájába, elkezdtem úgy gondolni, hogy túl messze vagyok az élőktől és valamivel túl közel ahhoz, ami halott."
A kastély elegáns épülete rózsaszín homokkőből épült: itt született II. Erzsébet húga, Margit hercegnő is, és ez a mai napig a Strathmore-grófok ősi otthona. A legenda szerint a Glamis falai családi tragédia titkait őrzik. Glamis rémségét a feljegyzésekből egészen az 1034-es évekig vissza lehet követni, amikor egy csapatnyi fegyveres lázadó meggyilkolta II. Malcolm királyt. A széles skót pallossal végrehajtott gyilkosság során a vér, amely Malcolm testéből kicsordult, foltot hagyott a padlón. Ez viszont nem tűnt el nyomtalanul: a kegyelten emberölés nyomai a mai napig láthatók a tett színhelyén, amelyet azóta is Malcolm király szobájának hívnak. A történet William Shakespeare-t is megihlette, így lett az 1606-ban született, Macbeth című királydráma egyik helyszíne (bár Macbeth történelmi királya nem volt kapcsolatban a helyszínnel).
Glamis kastélyát a Lyon család (később a Bowes-Lyons) kapta II. Róbert királytól, aki vejének Sir John Lyonnak adományozta 1372-ben. A Lyonok korábbi otthona Forteviot volt, és a család szerencséjét egy legendás kehely őrizte itt. Babonásan hittek abban, hogy ha a kelyhet elmozdítják eredeti helyéről, az balszerencsét hoz az egész családra. Sir John azonban nem foglalkozott ezzel, és másként döntött: az amulettet magával vitte Glamisbe (néhány év múlva párbajban el is hunyt).
Alig százötven év telt el, ám a kehely átka még mindig hatásosnak bizonyult: egy bizonyos Lady Janet Douglason, az akkori Lord Glamis feleségén csapódott le.
Mondhatni, rossz helyen volt rossz időben, mivel fivére V. Jakab király mostohaapja volt, a király pedig utálta a mostohaapját, és ezt az utálatot az egész Douglas famíliára, a család minden tagjára kiterjesztette. Lady Glamist hamarosan boszorkánysággal vádolták meg.
Lord Glamis feleségeként pozíciója egy ideig megvédte őt a király ármánykodásától. Amikor azonban férje 1528-ban elhunyt, özvegyét és fiát többé nem védte semmi. V. Jakab király azzal vádolta meg Lady Janetet, hogy megmérgezte férjét, a Glamis kastély hatodik urát. Az uralkodó nagy sereg élén érkezett a kastélyhoz, elfoglalta azt, majd az özvegyet és fiát börtönbe vetette. Nem volt azonban könnyű dolga, mivel a lady igen népszerű, közkedvelt és feddhetetlen asszony volt. Végül boszorkányság vádjával ítélték el és végezték ki 1537-ben Edinburgh-ben.
A fogságban csaknem megvakult asszonyt máglyán égették el, és az akkor tizenhat éves fiának is végig kellett néznie édesanyja halálát. A tűz általi halált Lady Janet állítólag egy hang nélkül tűrte. Az ellene felhozott vádak halála után nem sokkal hamisnak bizonyultak, így a király újra a lady fiának adományozta a kastélyt. A beszámolók szerint az asszony kísértete azonban manapság is ott sétálgat a vár hosszú folyosóin. A szürke Lady néven emlegetett szellem gyakran csendesen imádkozik a kastély kápolnájában.
Mégis a Glamis kastély leghíresebb legendája egy ismeretlen fogolyhoz kötődik, aki egy titkos rejtett kamrában él.
A vár egyik befalazott szobája egy nyomorék gyermeket rejtett, akit a titkos szobában tartottak, és aki a történet 19. századi verziója szerint természetfelettien magas kort ért meg.
A gyermek 11. Thomas Earl Bowes-Lyon és a felesége, Charlotte Bowes-Lyon elsőszülött fia, aki a Glamis kastély jogos örököse, ám a korabeli feljegyzések szerint az első gyermek „egy fiú, született és meghalt 1821. október 21-én." De több dokumentum bizonyítja, hogy nem halt meg, csak a szerencsétlen baba olyan deformitásokkal született, amelyek annyira súlyosak voltak, hogy a szülei meghamisították halálát, és elrejtették a nyilvánosság elől.
A rémségek még nem értek véget, kattintson a folytatásához!