A macskák nagyon szeretnek beletelepedni kartondobozokba, üres bőröndbe, mosdókagylóba, szemetesvödörbe, szekrénybe, vagy akár egy széles nyakú vázába is. Gyakran előfordul, hogy a gazdi az állatkereskedésben vásárol vagy készít valami általa kényelmesnek ítélt alkalmatosságot, hogy macskája kedvébe járjon,
de az mégis inkább egy kartondobozba fészkeli be magát.
Nicolas Dodman a Tufts University állatorvos-professzora a The Conversation című ausztrál, illetve a Livescience amerikai tudományos magazinokban megjelent cikke szerint tény,
hogy a macskák szeretik benyomni magukat kis területre, ahol az állat biztonságban érzi magát.
Széles nyílt terepen ki lehetnek téve a zajnak és a lehetséges veszélyeknek, ezért jobb szeretik meghúzni magukat olyan kisebb, jól körülhatárolt területeken, mint amilyen egy kartondoboz is.
Általános megfigyelés, hogy a kiscicák összebújnak az anyjukkal és kis társaikkal. A tudósok úgy vélik, hogy
a felnőtt állatok számára is ezt a meleg, megnyugtató érzést idézi fel ez az úgynevezett „pólyázó viselkedés",
mely endorfint - egy örömöt okozó, morfinszerű anyagot - szabadít fel a szervezetükben, és amely csökkenti a stresszt. A vemhes nősténymacska ellés előtt fészket készít, önálló kis entitást épít magának, ahol világra hozza kiscicáit, így gondoskodva védett területről a kicsik számára.
A kis helyekre való befészkelés a macskák viselkedési repertoárjának szerves részét alkotja,
mivel a kölyökkor emlékei alapján ez különösen megnyugtató és kellemes érzést jelent számukra. Ez alól kivételt képez azonban a macskahordozó és az autó is, - mindkettő az állatorvoshoz látogatás eszköze -, ezért ezeknek többnyire negatív hangulati velejárói vannak a macskák számára.
Igen érdekes megfigyelés, hogy a cicák a „virtuális doboznak" sem tudnak ellenállni. Például ha a doboz olyan lapos, hogy nem biztosít kellő kényelemérzetet vagy nincs is fala, akkor is megfelelő helynek bizonyul a macskák számára csakúgy,
mint amikor ragasztószalaggal négyzet formát ragasztunk a padlóra, mert abba is örömmel „beletelepednek".
A látszólagos doboz persze nem olyan jó mint az igazi, de jobb híján megteszi, mert az állatban egy olyan valódi doboz képzetét váltja ki, amibe befészkelhetné magát.
Jobb híján tehát ez a virtuális doboz is nyújthat némi biztonságérzetet és pszichoszomatikus kényelemérzetet.
A macskáknak szükségük van dobozokra, vagy más ehhez hasonló búvóhelyet biztosító tárgyra a lakáson belül is, mivel ezek gazdagítják számukra a környezetet.
Még jobb, ha a rejtekhely magasan van, jóval a padlószint felett.
A magaslati pozíció nagyobb biztonságérzetet nyújt a macska számára, és így „madártávlatból" szemlélheti a környezetét, jól áttekintve azt.
Holland kutatók is tanulmányozták ezt a jelenséget azt vizsgálva, hogy a doboz vajon csökkenti-e a macskák stressz-szintjét a menhelyen vagy az állatpanzióban elhelyezett cicáknál. Az ezzel kapcsolatos tanulmányukat 2014-ben publikálták az Applied Animal Behaviour Science tudományos magazinban.
A holland kutatók arra az eredményre jutottak, hogy azok a macskák, amelyeknek volt doboza,
gyorsabban hozzászoktak az új környezethez,
és kevésbé voltak stresszesek azokhoz a társaikhoz képest, akik kénytelenek voltak mellőzni az e fajta mesterséges búvóhelyet.
Amikor a macska jól megszokott környezetéből állatpanzióba vagy esetleg menhelyre, illetve más új környezetbe kerül, az komoly stresszt okoz az állat számára.
Stressz hatására megemelkedik a mellékvesekéreg által termelt hormon, a kortizol szintje,
és ez immunhiányos állapotot hoz lére. A meggyengült immunrendszer miatt a macskák fogékonyabbak lesznek a komolyabb fertőző és egyéb betegségekre is.
C. M. Vinke, L. M. Godin és W. J. R. van der Leij az Utrechti Egyetem Állatorvos-tudományi Karának kutatói egy menhelyként is működő állatpanzióba újonnan érkezett 19 macskát két véletlenszerűen kiválasztott csoportra osztották.
A macskák közül 10 kapott dobozt, 9 pedig nem.
A tudósok 14 napon át figyelték a cicák viselkedését az úgynevezett Kessler and Turner Cat-Stress-Score (CSS) módszerrel.
Ezt a stresszt mérő módszert a Universities Federation for Animal Welfare két szaktudósa, Kessler és Turner dolgozták ki. (Az intézmény egy, az állatok jólétét szolgáló nemzetközi tudományos szervezet.)
A tanulmány jelentős különbséget mutatott a két kísérleti csoport egyedei között a 3.-ik és a 4.-ik napon:
a „dobozos" cicáknak jóval alacsonyabb volt a stressz-szintjük, és csak minimális viselkedésbeli változásokat mutattak,
míg a doboznélküli csoport tagjainak viselkedésében nagy eltérések mutatkoztak.
A „dobozos" cicák gyorsabban hozzászoktak az új környezethez, mint a doboznélküliek, és kevésbé voltak stresszesek a kartondobozuknak köszönhetően, mivel kezdettől fogva volt egy rejtekhelyük, menedékük, ahová kényelmesen befészkelhették magukat.
Noha a 14. napon mindkét csoport CSS szintje már egyenlő volt, ám a dobozt kapott macskák már a 3. nap körül elérték ezt az eredményt.
A tanulmány azt mutatja, hogy a dobozzal ellátott macskák sokkal gyorsabban képesek regenerálódni az új környezetben
a doboznélküli fajtársaikhoz viszonyítva. Általános tapasztalat, hogy az állatok számára a menhelyre vagy idegen környezetbe kerülés első hetében a legnagyobb a stresszfaktor, ezért nagyon fontos, hogy már a kritikus első héten lecsökkentsük ezt, amihez a kartondoboz egészen kitűnő és fontos eszköznek bizonyulhat.
Ennek segítségével a kedvencünk sokkal könnyebben megbirkózik a környezetváltozás miatt szükségszerűen fellépő stresszel. További kutatás szükséges, hogy megtudjuk a doboz hosszú távú hatását a macskák viselkedésére, valamint feltárjuk a korrelációt a fertőző betegségek gyakorisága és a doboz használata, vagy éppen hiánya között.