SZÍVDERÍTŐ Nem lehet a levegőszennyezés kifogás arra, hogy kihagyjuk az edzést!

Még ha a forgalom füstje érződik a levegőben, akkor is jobbat tesz a szívének, ha kimegy a szabadba és tréningezik, mintha a négy fal között üldögélne – derül ki egy friss kutatásból.

Amíg a testedzésről már régóta tudjuk, hogy különböző jótékony egészségi hatásai vannak, például csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, addig

a levegőszennyezésről azt tudjuk, hogy erősen összefügg a szívroham, az asztma és a krónikus obstruktív tüdő betegség (COPD) kockázatával

– mondta a tanulmány vezető szerzője, Nadine Kubesch a dániai Koppenhágai Egyetem kutatója.

A tanulmányban Kubesch és kollégái 51 868 dániai 50-65 éves személytől gyűjtöttek adatokat arról, hogy mennyire vannak kitéve a levegőszennyezésnek, milyenek az edzési szokásaik és milyen kórházi kezeléseket kaptak, illetve volt-e már súlyos szívrohamuk. Az áltagos nyomon követési időszak alatt, ami csaknem 18 év volt, 3 260 résztvevő, vagyis 6 százalék szenvedte el az első vagy a többedik szívrohamát.

A magas fokú légszennyezettségnek kitett területen élők (függetlenül attól, mennyire éltek aktív életet) 17 százalékkal nagyobb valószínűséggel kaptak szívrohamot a kutatási időszakban azokhoz képest, akik alacsony légszennyezésű környezetben élnek – állapították meg a kutatásban. És azok, akiknek a kórelőzményében a kutatási időszakot megelőzően már volt szívrohamuk, 39 százalékkal nagyobb valószínűséggel kaptak újabb szívrohamot a kutatási időszakban, ha nagy légszennyezettségű területen éltek.

A testedzés viszont éppen a szennyezett levegőjű környezetben élőkön segít. Azok a felnőttek, akik rendszeresen sportoltak szennyezett levegőjű területen, például 21 százalékkal kisebb valószínűséggel kaptak szívrohamot az inaktívakhoz képest.

Forrás: MTI/Mohai Balázs

A kutatásunk alapján kimutatható, hogy a fizikai aktivitás – még akkor is, ha szennyezett levegőjű környezetben történik – csökkenteni tudja a szívroham kockázatát

– jelentettek ki Kubesch a közleményben. „A kutatásunk megerősíti azt a bizonyítékot, hogy a könnyű, de rendszeres fizikai aktivitás, mint például a gyalogos munkába járás is egyértelműen mérhető egészségügyi előnyökkel jár."

A kutatók megállapították, hogy mindenféle sport tevékenyég, a kerékpározás, a kertészkedés és minden ehhez hasonló aktivitás – kivéve a lassú sétálgatást – kapcsolatban van a szívroham alacsonyabb kockázatával. A kerékpározás, a kertészkedés és az intenzív séta még azoknak is csökkentette az újabb szív- és érrendszeri esemény bekövetkezésének valószínűségét, akiknek korábban már volt szívrohamuk.

Mindezt egyébként is elég könnyű belátni.

A hetente kevesebb mint fél órát aktív személyekhez képest a heti fél óra és négy óra közötti időtartamban edző személyeknek 23 százalékkal alacsonyabb volt a kockázatuk arra, hogy elszenvedjék az első szívrohamukat, és azok, akik heti négy óránál is többet edzettek, már 28 százalékkal volt alacsonyabb a kockázatuk.

Forrás: Thinkstock

Ha a kutatók csupán a szabadtéri fizikai aktivitást figyelték, akkor azt találták, hogy heti 30 perctők 4 óráig terjedő intenzív mozgás 19 százalékkal csökkenti az első szívroham kialakulásának kockázatát, és a heti 4 óránál is több aktivitás 24 százalékos kockázatcsökkenéssel jár együtt.

Akiknek már volt korábban szívrohamuk, és heti 30 perc és 4 óra közti időt töltenek el testedzéssel, azoknak 45 százalékkal csökkent az újabb szívroham kialakulásának kockázata, és akik 4 óránál is többet végeznek intenzív testmozgást hetente, azoknak a felére csökkent ez a kockázat.

A Journal of the American Heart Association című szakfolyóiratban jelent meg 2018. július 18-án a tanulmány, amely a módszertana miatt nem tudta leírni és bizonyítani, hogy a légszennyezés és a testedzés pontosan miként hat a szívroham kockázatára. Egy másik korlát pedig az volt, hogy a kutatóknak nem voltak adataik arról, hogy a résztvevőknek változtak-e a kutatási időszak során az edzési szokásai, illetve változott-e a légszennyezés mértéke a környezetükben.

Forrás: Thinkstock

Emellett a tanulmányba nem voltak be olyan régiókat, amelyeknek extrém magasak a levegőszennyezési adatai, tehát az eredményeket ezekre a területekre nem lehet általánosítani.

Azt is fontos megjegyezni, hogy a szennyezett levegőjű területen való testedzés, nem lehet olyan hasznos, mint a tiszta levegőn való mozgás – mondta Dr. George Thurston, a New York-i Egyetem Orvosi Karának programigazgatója.

A testedzés jót tesz az egészségnek, függetlenül levegőszennyezéstől, de a tiszta levegőn való edzés egészségesebb, mint piszkos levegőjű területen futni

– jelentette ki Dr. Thurston, aki független volt a kutatástól. „Ezt a figyelmeztetést különösen azoknak kell komolyan venni, akiknek már van légzőszervi vagy szív- és érrendszeri betegsége."