Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A mexikói Országos Embertani és Történeti Intézet (INAH) kutatói által hitelesnek ítélt, az i. sz. 1021 és 1154 között készített szöveg a legrégebbi ismert írás a spanyol hódítás előtti korból.
A háromkérgű, hajtogatós "könyv" fennmaradt 10 oldalát ezentúl Mexikói Maja Kódexnek nevezik, korábban Grolier-kódexként emlegették. Eredetileg 20 oldalas lehetett, de a századok során az oldalak fele odaveszett.
A könyv a Vénusz bolygó mozgásához kapcsolódó megfigyeléseket és jóslatokat tartalmaz.
A kódexet fosztogatók találták meg Chiapas mexikói állam egy barlangjában. Egy mexikói gyűjtő, Josué Sáenz vásárolta meg 1964-ben, először 1971-ben állították ki a New York-i Grolier Clubban, majd visszakerült Mexikóvárosba.
Mivel fosztogatók akadtak rá és stílusa egyszerűbb más fennmaradt maja szövegeknél, ezért többen kétségbe vonták az eredetiségét.
A vizsgált kódex lapjainak és tintájának korát egy sor kémiai teszttel állapították meg. Korábbi tanulmányok is kiálltak a kódex eredetisége mellett, az évtizedes kételyeket az új kutatás is cáfolta.
"A kódex bírálói hosszú időn át azt állították, hogy a stílus nem a majáké, a figurák és a színek csúnyábbak, mint a többi maja könyvé. A kódex egyszerűbb rajzolatát azonban megmagyarázza a kor, amelyben született: a korszakban a későbbi virágzáshoz képest szegénység uralkodott" - magyarázta Sofia Martinez del Campo, az INAH kutatója.
A spanyol hódítók az 1500-as években el akarták pusztítani a maja tárgyakat, a Mexikói Maja Kódexen kívül három, később írt "könyv" maradt csak fenn.
