Ha betérünk az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert főszékesegyházba, vagy közismert nevén az esztergomi bazilikába - hazánk legnagyobb templomába -, a 71 méter magasra nyúló kupola látványa mellett elsősorban a főoltár mögötti monumentális festmény ragadja meg a tekintetünket.
Rudnay Sándor esztergomi érsek és bíboros hercegprímás, amikor 1819-ben hivatalba lépett,
elhatározta, hogy visszaadja érseki székhelyének régi fényét,
és Szent István egykori bazilikájának helyén megteremti a Magyar Siont.
Rudnay bíboros grandiózus álma a vatikáni Szent Péter bazilikával vetekedő hatalmas, az egész Várhegyet betakaró épületegyüttes felépítése volt.
A terv a maga teljes monumentalitásában azonban nem valósulhatott meg.
Ezt egyrészt a pénzhiány okozta, másrészt viszont politikai okokból hiúsult meg a terv kivitelezése,
mivel a bécsi Habsburg-udvar egyáltalán nem nézte jó szemmel, hogy a birodalom legnagyobb temploma a „rebellis magyarok" földjén épüljön fel.
Mégis, 1831-re elkészült az óegyiptomi stílusú altemplom, valamint felhúzták a főfalakat is. A monumentális altemplomról a magyar nyelvújítás óriása, Kazinczy Ferenc ekként emlékezett meg:
Egyiptusi lélek szállja meg a nézőt, midőn itt a temérdek izmú oszlopokat látja..."
1838-ban, az addigi építésvezető, Packh János tragikus halála miatt a magyar klasszicista építészet legnagyobb mesterét, Hild Józsefet bízták meg a munkálatok folytatásával.
Az építkezés egyik különlegességének számított a török időkben elpusztult középkori bazilika egyetlen épségben fennmaradt részének, Bakócz Tamás bíboros-érsek 1507-ben emelt vörös márvány kápolnájának – a legszebb korai reneszánsz műemlékünknek – a szétbontása, és az új székesegyházba történt beépítése.
A monumentális bazilikát még a munkálatok befejezése előtt,1856. augusztus 31-én Scitovszky János bíboros hercegprímás szentelte fel Ferenc József jelenlétében.
Liszt Ferenc erre az alkalomra komponálta az Esztergomi misét,
amit ő maga vezényelt a felszentelési ünnepségen.
Az építkezés befejezése azonban már Scitovszky bíboros utódjára, SimorJános hercegprímás-érsekre várt.
A bazilika felszentelésére,1856-ra készült el a főoltár hatalmas oltárképe, amelynek megfestésére még korábban Michelangelo Girgoletti velencei festőművész kapott megbízást azzal a meghagyással,
hogy Tiziano Frariban lévő Mária mennybevitelét ábrázoló képét másolja le,
jelentősen felnagyítva az itáliai reneszánsz mester festményét.
Az eltérő arányok miatt a képen több kompozíciós változtatást is végre kellett hajtani, amit végül a velencei művész sikerrel megoldott.
A méretek miatt a festmény elkészítéséhez egyedi, külön vásznat szőttek., A Mária mennybevitelét ábrázoló 13,5 méteres magas, valamint 6,6 méter széles főoltárkép
1856-tól a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett képének számít.
E nemzetközileg is unikumnak számító leg mellett az esztergomi bazilika számos további hazai rekorddal is rendelkezik.
A kupola teteje az altemplom szintjétől mérve kereken 100 méter magas, és ezzel a mérettel az esztergomi bazilika számít jelenleg hazánk legmagasabb épületének.
5 660 négyzetméteres alapterületével, 118 méteres hosszával és 49 méteres szélességével a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert székesegyház Magyarország legnagyobb temploma, 17 méter vastag falai pedig egész Közép-Európa legvastagabb falrendszerének számítanak.