A mediterrán étrenddel megelőzhetünk mindenféle betegséget, és letehetjük voksunkat az egészséges élet mellett. Olasz kutatók szerint ez a fajta étrend idősebb korban jár hatványozott előnnyel, és csökkenti a korai halálozási kockázatot.
A halban, dióban, friss zöldségben, olívaolajban és gyümölcsben gazdag étkezés ugyanis
speciális védekezést alakít ki az emberi szervezetben.
Az egész világon, különösen Európában, szembesülnünk a felgyorsult öregedési folyamattal
– mondta Marialaura Bonaccio, a Mediterrán Neurológiai Intézet (IRCCS Neuromed) epidemiológusa, és a tanulmány első szerzője. – Ezért különösen fontos, hogy megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogy milyen eszközökkel tudunk szembeszállni az öregedési folyamattal.”
Hozzátette, bár régóta köztudott, hogy a mediterrán étrend jót tesz az egészségnek, mégis igen kevés számú tanulmány született korábban az időskorúak egészségi állapota és a mediterrán étrend kapcsolatára vonatkoztatva.
Pedig a tudósok már többször bizonyították az efféle étkezés jótékony hatását mind a szívbetegségek,
mind pedig a rák kialakulásának megelőzésében.
A British Journal of Nutrition című kiadványban közzétett tanulmány szerint az olaszországi Molise régióban élő legfeljebb 65 éves életkorúak között 2005-től 2010-ig végeztek rendszeres vizsgálatokat, majd az eredményeket 2015-ig nyomon követték.
A vizsgált időszakban összesen 900 haláleset történt.
A résztvevők kitöltötték az általuk fogyasztott élelmiszerekhez és étkezéshez kapcsolódó kérdőívet, amelyben egy 0 és 9 közötti skálán pontozták az ételeket, illetve a táplálkozási szokásokat annak alapján, hogy azok mennyire állnak közel a mediterrán étkezéshez – mutatnak rá a szakemberek
.Az eredmények azt mutatták, hogy azok a résztvevők, akik leginkább a mediterrán étrendhez ragaszkodtak, nagyobb valószínűséggel végeztek rendszeres fizikai aktivitást is a szabadidejükben.
Amikor a kutatók figyelembe vették az életkorra, nemre, aktivitási szintekre, társadalmi-gazdasági státuszra, a dohányzásra és a testtömegindexre vonatkozó tényezőket, világosan látszott, hogy azok, akiknek a táplálkozási szokásai nagymértékben megfeleltek a zöldségekben és halban gazdag egészséges étrendnek (tehát a skálán 7 és 9 közötti pontszámot értek el), 25 százalékkal alacsonyabb halálozási kockázatnak voltak kitéve azokkal szemben, akik a kérdőíven csak 0 és 3 között szereztek pontokat.
„Nem volt egyértelmű összefüggés a halálozás okai, például a rák vagy a szív- és érrendszeri mortalitás tekintetében” – mutatott rá a Marialaura Bonaccio. – Ezzel szemben a szívkoszorúér-betegség vagy az agyi érbetegségek (például a stroke) mortalitási kockázatának csökkenését sikerült kimutatnunk a mediterrán étrenddel összefüggésében.”
A kutatócsoport azt is megvizsgálta, hogy a mediterrán étrend egyes összetevői erőteljesebben kapcsolódtak-e a halálozás csökkenéséhez
más olyan tényezők, mint például az aktív testmozgás, vitamindús táplálkozás, valamint a stresszmentes környezet mellett.
Figyelembe vették a halálozás kockázatának csökkenésével kapcsolatos olyan változásokat is, amelyekkel akár kettő ponttal is emelkedhetett a résztvevők pontszáma.
Az eredmények azt mutatták, hogy ha az étrendben növekedtek a telített zsírok, vagy kimaradt belőle a halfogyasztás, esetleg kevesebb lett a gabonafélék aránya vagy emelkedett az alkohol mennyisége, a mediterrán étkezés még akkor is hasznosabb, mint más étrend.
A kutatók megjegyzik, az nem állítható teljes bizonyossággal, hogy a hosszabb élet titkát csakis a mediterrán étrend rejti, ám hogy komoly szerepet játszik benne, az tudományos tény, ami nagyban elősegítheti a minőségi időskori életet.
A kutatási eredmények arra mutatnak rá, hogy a fentebb felsorolt okok
együttesen mintegy 5 százalékkal csökkentették a halálozás kockázatát,
és a kérdőíven is taglalt valamennyi kérdés szorosan kapcsolódik a mediterrán étrendhez.
Ha már fiatalon elkezdjük az egészséges életmódot, akkor nagy valószínűséggel előnnyel indulunk az életben
– mondta Bonaccio. – Ám idősebb korban is érdemes belevágni és változtatni az étrendünkön, mert így bizonyosan tovább élhetünk.”
Naveed Sattar, a Glasgow-i Egyetem anyagcserével foglalkozó professzora azonban óvatosan fogalmazott. „A tanulmány csupán sugallja, hogy a mediterrán étrend kedvezőbb élettani hatásokkal jár idősebb korban, de semmit sem bizonyít” – érvelt.
„A kutatás valamennyi adata csak megfigyelésekből és nem kísérletekből állt. Emellett olyan emberek is léteznek, akik még a mediterránnál is jobb életmódot folytatnak, ami jótékonyan befolyásolja az egészségi állapotukat, csak épp ezt nem vizsgálták még.”
A professzor megjegyzi, az már bizonyos azonban, hogy az egészségesebb táplálkozási szokások fejlesztése és fenntartása sokkal fontosabbak az életben, mint azt valaha is gondoltuk volna.