Még az idei év elején publikálta a norvég Arctic University tengerbiológus professzora, Dr. Kim Truebel azt a tanulmányt, ami egy újonnan kifejlesztett életkor-meghatározási módszer alapján arra a megállapításra jutott, hogy a grönlandi cápák (Sominosus microcephalus) életciklusa
csaknem a duplája a korábban elfogadott 200 éves átlagos életkornak.
Truebel és tudóstársai egy olyan új, a grönlandi cápák pontos életkorának meghatározására alkalmas matematikai modellt fejlesztettek ki,
ami a szemstruktúra, elsősorban a szemlencse és a szaruhártya öregedését veszi figyelembe.
Eddig többnyire csak a grönlandi cápák testhosszát vették alapul
az egyes egyedek életkorának meghatározásához, abból kiindulva, hogy a grönlandi cápák növekedése élethosszig tartó folyamat, ami évente átlag 1 centiméteres növekedéssel jár együtt.
Ám ez a módszer, a hideg sarkvidéki mélyvizekben élő és csak igen nehezen megfigyelhető faj életmódjával kapcsolatos hiányos ismeretek miatt, korántsem tekinthető túl pontosnak.
Mint Steven Campana, az Izlandi Egyetem cápaszakértője elmondta,
a tengerbiológusok már évtizedek óta keresik azt a módszert, amellyel a grönlandi cápák életkora pontosan meghatározhatóvá válik.
Az Arctic University kutatói által kifejlesztett és minden eddiginél pontosabb új módszer segítségével a tudósok 28 grönlandi cápa életkorát vizsgálták meg.
A vizsgálatba bevont egyedek között akadt egy 395 éves példány,
ám még ennél is jóval idősebbnek bizonyult az a grönlandi cápa, ami a mérések szerint 1505-ben születhetett.
Határozottan állíthatjuk, hogy ez a teremtmény rendkívüli, és a világ abszolút legidősebb állatai között kell számon tartani
- nyilatkozta Dr. Kim Truebel professzor, a kutatás vezetője. Az eredményeket a Science tudományos szaklapban publikálták.
A nagy illetve a rendkívül nagytestű cápák közé sorolt grönlandi cápa rendszertanilag a tüskéscápák rendjébe (Squaliformes), illetve az alvócápák családjába (Somnosidae) tartozó faj. Teljes testhossza meghaladhatja a hét métert, az eddig ismert legnagyobb példány 7 méter 30 cm hosszúra nőtt meg.
A grönlandi cápa az Atlanti-óceán északi területén, a Labrador-tengertől a Jeges-tengeren át a Barents-tengerig számít elterjedtnek,
elsősorban a sarkköri, illetve a szubarktikus vizekben. A rendkívül hosszú életciklussal rendelkező faj 100-150 éves korára éri el a szexuális érettségét.
Ideje legnagyobb részét a bathyális vagy szürkületi-zóna 700-1200 méter mély vizeiben tölti, de rendszeres időközönként - valószínűsíthetően szaporodásbiológiai okokból – megjelenik a partközeli egészen sekély vizekben is,
a tudósok ilyenkor tudják a legkönnyebben megfigyelni.
A grönlandi cápa időnként felkeresi az abisszális zóna 2000 méternél nagyobb mélységeit is.
Aktív ragadozó, amely elsősorban csontos halakat, köztük heringet, tőkehalat és más kisebb hűvös vízi cápafajokat zsákmányol, de a grönlandi cápák gyomrában találtak fóka, sőt jegesmedve maradványokat is.
Szokatlanul hosszú életciklusában fontos szerepet játszik a hideg vizes környezet:
a grönlandi cápa leggyakrabban a – 1,5 illetve +5 Celsius fok közötti hőmérséklettartományú vizekben fordul elő, a +10 Celsius fok körül feletti vízhőmérsékletet már nem preferálja.
A rendkívül alacsony vízhőmérséklet miatt e cápák anyagcseréje is nagyon lassú, mindez pedig komoly szerepet játszik hosszú életciklusukban. A grönlandi cápa nem számít veszélyeztetett fajnak.