A szakemberek a kakaóbab 5300 és 2100 évvel ezelőtti felhasználására utaló nyomokat fedeztek fel a Santa Ana-La Florida régészeti lelőhelyen, amely egykor egy andokbeli ősi kultúra szertartásközpontja volt.
A kutatók a kakaóbab összetevői közé tartozó keményítőt azonosítottak a helyszínen talált edénytöredékeken. Emellett egy olyan anyag maradványait is azonosították, amely nem jellemző a vadon növő kakaófákra, ami ugyancsak azt bizonyítja, hogy az emberek élelmezési céllal termesztették a kakaót. A területen kakaófa DNS-maradványokat is találtak.
"Egyértelműen innivalóként fogyasztották a kakaót, ahogy azt az edényeken talált maradványok is alátámasztják" - mondta Michael Blake, a kanadai Brit Kolumbiai Egyetem antropológusa és régésze, aki vezető kutatója volt a Nature Ecology & Evolution című folyóiratban publikált tanulmánynak.
A szakember szerint a kakaómagokat valószínűleg őrölték az innivaló elkészítéséhez és - bár a kutatók ebben korántsem biztosak -, talán erjedni is hagyták, mielőtt összezúzták őket.
A régészeti leletek tanúsága szerint a kakaótermesztés gyakorlata nagyjából 4000 évvel ezelőtt vetette meg a lábát Közép-Amerikában és Mexikóban. Az európaiak érkezése előtt az amerikai kontinens nagy civilizációi, mint az aztékok és a maják fűszerekkel és egyéb összetevőkkel kevert innivalóként fogyasztották a csokoládét.
"A mai csokoládés édességek nagy mennyiségű cukrot tartalmaznak, ami jelentősen eltér attól, ahogy az 1500-as és 1600-as évekből származó történelmi feljegyzések szerint az őslakosok fogyasztottál a kakaót" - jegyezte meg Blake.