Az emberarcú szocializmus álarc mögé rejtett embertelen arca

1956. október 25. fordulópontnak számít a két nappal korábban kitört és szabadságharcba torkolló forradalom történetében. Az 1956-os események históriájába csak „véres csütörtökként" bevonult és óvatos becslések szerint is több száz halottat követelő Kossuth téri vérengzés újabb szörnyű példát adott a hatalmát féltő kommunista diktatúra brutális kegyetlenségéről. Máig a múlt homályába veszik, hogy kik, és kinek a parancsára nyitottak tüzet a Kossuth téren gyülekező békés tömegre, véres mészárszékké változtatva a Parlament előtti teret.

Ideges hangulatban várják Gerőék a "szovjet elvtársakat"

1956. október 25-én reggel a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének (KV) tagjai válságtanácskozásra gyűltek össze a pártközpont Akadémia u. 17. szám alatti épületében.

Gerő Ernőt Szuszlov és Mikojan lemondásra kényszerítették Forrás: Fortepan

Az előző napok „ellenforradalmi eseményeitől" feszült Gerő Ernő, a KV vonalas sztálinistának számító első titkára, valamint az ugyancsak ortodox kommunista, Hegedüs András miniszterelnök más pártvezetők társaságában a „szovjet elvtársak", a Kreml küldöttei, Anasztasz Mikojan és Mihail A. Szuszlov politikai bizottsági tagok,

valamint a már október 23. óta Budapesten tartózkodó nagyhatalmú KGB-főnök, Ivan Szerov hadseregtábornok megérkezésére vártak.

Pártelit, 1953-ból. Balról a második Hegedűs András, a hatodik Gerő Ernő, mellette/mögötte Apró Antal, középen Rákosi Mátyás Forrás: Fortepan

A pártvezetők igen ideges hangulatban voltak, mert az előző napon, október 24-én kihirdetett statárium és kijárási tilalom ellenére sem szűntek meg a rendszerellenes megmozdulások.

Ferenc körút a Tompa utca torkolatánál. Csepel D-350 rendőrségi riadókocsi roncsa. Az október 24-én elrendelt statárium ellenére sem szűntek meg a tüntetések Forrás: Fortepan

A Budapesten és környékén állomásozó szovjet katonai alakulatok beavatkozása

pedig még tovább szította a már amúgy is magasan lobogó indulatokat.

A súlyos belső meghasonlottsággal küzdő Gerő-féle pártvezetés kezéből fokozatosan kicsúszott az irányítás és az események feletti kontroll.

Páncélos gyomrában lapulva hajt el a tüntetők mellett a KGB főnöke

Kora reggeltől egyre többen kezdtek el gyülekezni az Astoria környékén. A tömegben elterjedt a hír, hogy Nagy Imre fog beszédet tartani a Kossuth téren. (Ennek egyébként nem volt semmilyen valós alapja. Nagy az október 23-án este elmondott, és balul elsült beszéde után egyelőre nem kívánt kiállni az emberek elé.)

Nagy Imre (középen) az 1956. október 23-án a parlament előtt elmondott beszéde csalódást okozott Forrás: Origo

Ezért az összeverődött tömeg hangadói kiadták a jelszót, hogy vonuljanak át a Kossuth térre, a Parlament elé.

A terjedő álhír hallatán, ti. hogy Nagy Imre fog szónokolni, sokan csatlakoztak a Tanács körúton (ma Károly körút) meginduló tömeghez.

Az a hír terjedt el, hogy Nagy Imre fog beszédet mondani Forrás: Origo

Az Astoria és a Kossuth utca sarkán posztoló szovjet harckocsi - amelynek személyzetével az emberek összebarátkoztak-, a felvonulók élére kanyarodva vezette fel az utcát betöltő tömeget.

Az Astoria kereszteződése, a Múzeum körút felől nézve, az 1956-os októberi forradalom idején. Forrás: Fortepan / KURUTZ MÁRTON

A Parlament felé hömpölygő tömeghez a Tanács körúton és a Bajcsy-Zsilinszky úton is egyre nagyobb számban csatlakoztak a tömegközlekedés megbénulása miatt a munkahelyükre el nem jutott emberek.

Szovjet harckocsialakulat T-54-es páncélosai Budapesten Forrás: Fortepan

Senki sem méltatta különösebb figyelemre a vonuló tömeg mellett hangos csörömpöléssel elrobogó három szovjet T-54-es harckocsit,

valamint a páncélosok közt haladó BTR-152 típusú páncélozott csapatszállítót.

Kiégett szovjet BTR-152 páncélozott csapatszállító jármű Budapesten Forrás: Fortepan/Nagy József

A felvonulók nem tudhatták, hogy a páncélosok gyomrában Mihail Andrej Szuszlov és Anasztász Mikojan,

illetve az események miatt felpaprikázott hangulatban lévő hírhedt KGB-főnök,

Ivan Szerov, valamint a Magyarországon „ideiglenesen" állomásozó szovjet csapatok főparancsnoka, Mihail Malinyin hadseregtábornok tartanak sietősen az Akadémia utcai pártközpontba.

Teljes felhatalmazást kérünk elvtársak!

Az Akadémia utcában gondterhelten várakozó magyar elvtársaknak

akkor sem lett jobb a kedvük, amikor a szovjet delegációt szállító katonai konvoj megérkezett a pártszékházhoz.

Alighogy beléptek a tanácsterembe, Mihail Szuszlov, az SZKP főideológusa éles hangon kérdőre vonta Gerőt a kibontakozó „ellenforradalmi lázadás", illetve a pártvezetés tehetetlenkedése miatt.

Mihail A. Szuszlov éles hangon kérdőre vonta Gerőt az "ellenforradalmi lázadás" miatt Forrás: Wikimedia Commons

A KGB-főnök Szerov pedig Bata István honvédelmi minisztert és Tóth Lajos vezérőrnagyot, a vezérkar főnökét,

továbbá a belügyi vezetést támadta le az „óvatoskodásukért".

Mindez azonban csak bevezető volt ahhoz, hogy Szuszlov és Mikojan távozásra szólítsák fel az elvtársi leszidástól magában roskadt Gerőt.

Ivan Szerov hadseregtábornok, a KGB főnöke, kulcsszerepet játszott az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverésében, és az azt követő megtorlásokban is Forrás: Wikimedia Commons

A szovjet haragtól szemmel láthatóan megrettent KV eleget téve a Moszkvából érkezett pártvezetők nyomásának, Gerő Ernőt azonnali hatállyal felmentette első titkári posztjából,

és – ugyancsak szovjet „javaslatra" – még ott nyomban Kádár Jánost választották meg a helyére.

Az MDP Központi Vezetősége szovjet "tanácsra" Kádár Jánost választotta meg a lemondatott Gerő helyére Forrás: MTI

Szintén döntés született a héttagú Katonai Bizottság felállításáról is, amelynek élére Apró Antalt nevezték ki.

Apró Antalt nevezték ki a Katonai Bizottság élére Forrás: Rightpedia

Apró felszólalásában teljes felhatalmazást követelt:

„Elvtársak, én a megbízást elvállalom azzal a felhatalmazással, hogy a Központi Vezetőség az intézkedéseinket tudomásul veszi. Azzal a felhatalmazással, ahogy a határozat megszövegezi.

Apró az "ellenforradalom" kíméletlen, fegyveres leverését követelte Forrás: Fortepan

- Nem szeretném, hogy komolyabb akció után a felelősség kérdése úgy merülne fel, hogy miért ezt meg ezt tette, miért adott ilyen vagy olyan intézkedésre parancsot. Teljes felhatalmazást kérünk!"

"Teljes felhatalmazást kérünk!"- követelte Apró. Meg is lett az eredménye Forrás: Origo

Ezt a felhatalmazást meg is kapták, amely az „ellenforradalmárok" elleni fegyverhasználat elrendelésére is kiterjedt.

Szerov dühére elszabadul a pokol

A kora reggeli órákban egy szovjet T-54-es harckocsikból álló páncélosalakulat érkezett a Parlamenthez. A tankok az Országház főbejáratánál, valamint az Akadémia, illetve Báthory utcánál és a rakpart vonalában álltak fel.

A Parlament előtt felállított szovjet harckocsik személyzetével barátkozik a tömeg a Kossuth téren, 1956. október 25-én Forrás: Fortepan/Toth.Szabolcs

A Kossuth tér és környékének harckocsikkal történt lezárása minden bizonnyal az Akadémia utcai pártközpont, illetve az oda érkező szovjet pártvezetők biztosítását szolgálta. Miközben odabent a szovjet pártküldöttség utasítására Gerőt éppen megfosztották a hatalmától,

a tömeg is megérkezett a Kossuth térre.

A szovjet megszálló hadsereg tisztjei Budapest utcáin Forrás: Origo

A még az Astoriánál a menethez csatlakozott szovjet harckocsi példájától felbátorodva az emberek a Parlament főbejárata elé vezényelt hét T-54-es személyzetével is barátkozni kezdtek. Oroszul tudó diákok tolmácsolásával beszélgettek a szovjet katonákkal, közölve velük, hogy „a tüntetők nem fasiszták", és békések a szándékaik.

"A tüntetők nem fasiszták" Forrás: Fortepan

A tömeg közben tagjai sorából küldöttséget választott, hogy menjenek be a Parlamentbe, és adják át írásba foglalt követeléseiket. Ám a sebtében megválasztott delegáció bejutását a kormányőrök valamint a Honvédelmi Minisztérium karhatalmi ezredének időközben helyszínre vezényelt százada megakadályozta.

Szerov a Kossuth téren gyülekező tömeg hírére otthagyta a tanácskozást. Forrás: Wikimedia Commons

A Kossuth téren zajló gyülekezés híre eljutott a pártközpontba is, aminek hatására Ivan Szerov pár perccel délelőtt tizenegy óra után otthagyta a tanácskozást,

és egy harckocsi, valamint felfegyverzett magyar tisztek társaságában kisétált a tér sarkára,

hogy személyesen tájékozódjon az események alakulásáról.

A Kossuth Lajos tér déli oldala, az október 25-i tüntetés idején. A felvétel még a sortűz eldördülése előtt készült Fortepan / NAGY GYULA

Amikor a KGB-főnök meglátta, hogy a Parlament előtt álló tankokra civilek másztak fel, és a személyzettel beszélgetnek,

dühbe gurult, és riasztólövés leadására adott parancsot.

Szerov kísérői a géppisztolyaikból a levegőbe lőttek, ami után – mint egyfajta jeladásra – elszabadult a pokol.

Nem csak a tömegre, hanem a szovjet harckocsikra is tüzelnek

Mind a mai napig vitatott, hogy kik és honnan lőttek először. A legelfogadottabb verzió szerint az első célzott sortűz a Földművelésügyi Minisztérium padlásteréből söpört végig a Kossuth téri gyanútlan tömegen, aminek nyomán halottak és sebesültek tucatjai zuhantak a tér kövezetére.

A Kossuth Lajos tér az összeverődött tömeggel az Alkotmány utca felé nézve, 1956 október 25-én Fortepan / NAGY GYULA

A Földművelésügyi Minisztérium tetőteréből elkezdett tüzelés verzióját erősíti, hogy nyomban az első sortűz után a Parlament főbejárata előtt álló tankok közül az egyik szovjet T-54-es –miután legénysége lezárta a torony fedelét –

ágyújával célba vette a minisztérium épületét, és gránátot lőtt ki rá.

A Parlament előtt álló szovjet harckocsik és velük szemben a tüntetők, 1956. október 25-én délelőtt Forrás: Fortepan

Bokor Imre hadtörténész a Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Preasidii Ordinis) 2007. évi 16. számában közölt „Az 1950–57. évi sortüzek rövid története" című dolgozatában azt írja, hogy

a Földművelésügyi Minisztérium tetőteréből golyószóróból (könnyű géppuskából) érkezett az első rövid sorozat,

amit szakaszos géppisztoly- és puskasortüzek követtek az FM, a Könnyűipari Minisztérium, illetve az Országház Étterem épületének tetejéről.

Tüntetők a Kossuth téren, 1956 október 25-én Forrás: Fortepan/Berkó Pál

Azt, hogy az FM tetőteréből dördült el az első sortűz, Malasenko tábornok, az 1956 októberében Budapesten állomásozó szovjet haderő parancsnoka is alátámasztotta Gosztonyi Péter hadtörténésznek, aki Moszkvában készített interjút a tábornokkal.

Az első sortűz után az emberek a Földművelésügyi Minisztérium árkádjai felé menekülnek Forrás: Fortepan

Malasenko visszaemlékezett, hogy a Földművelésügyi Minisztériumból

nemcsak a tömeget, hanem a parlament épülete előtt állomásozó szovjet harckocsikat is lőtték.

A tábornok szerint a minisztériumi épületből leadott sortűznek szovjet halálos áldozata is volt, és ennek tudható be, hogy az orosz harckocsik tűz alá vették az FM épületét.

Repesz-romboló gránátokat lőnek a menekülő emberek közé

Mindez felveti a kérdést, hogy vajon mikor, milyen célból, kinek a parancsára, és kik szállták meg a Kossuth teret övező házak padlásait.

Elgondolkodtató, hogy kik, és kinek a parancsára kezdték el lőni a békés tömeget Forrás: Fortepan

Az is elgondolkodtató, hogy amikor a Kossuth teret pásztázó gyilkos tűz elől a tüntetők egy része a Földművelésügyi Minisztérium árkádjai alá menekült,

a folyamatos puskaropogás és az emberek könyörgése ellenére sem nyitották ki a főbejárati ajtót,

még az életveszélyes helyzet ellenére sem engedték be őket a minisztérium biztonságot jelentő udvarára.

Holttestek a Rákóczi-emlékmű mögött a gyilkos sortűz után Forrás: Hungarian Revolution

Sohasem sikerült egzakt pontossággal megállapítani, hogy kik lőtték halomra a Kossuth téren összegyűlt védtelen embereket.

Tény, hogy a szovjet harckocsik először csak visszalőttek a tér házaira, ahonnan „ismeretlen alakulatok lőtték a védtelen tömeget". (Forrás: Kő András–Nagy Lambert, Kossuth tér 1956. Teleki László Alapítvány, 2001.) Természetesen az első pillanatok zűrzavarából felocsúdva már a szovjetek is lőtték a Kossuth téren összeverődött tömeget, az azonban kizárható, hogy az öldöklésre mintegy jelt adó és az FM padlásáról érkező sorozatot szovjet alakulat adta volna le.

Szovjet harckocsi a Kossuth téren. Kizárható, hogy a szovjetek tüzeltek volna először Forrás: Fortepan

A lövésektől pánikba esett emberek az FM árkádjai alatt, illetve a Kossuth téren álló Rákóczi-szobor mögött kerestek menedéket. Amikor az emberek a szobor felé futottak, a Báthory utcából kihajtott egy szovjet páncélos,

amely már célzott lövéseket adott le a kétségbeesetten menekülőkre.

A szabadságharcosok által kilőtt IS-3 szovjet nehézpáncélos 122 mm-es lövege az Üllői úton, 1956 novemberében. Az október 25-i Kossuth téri barbár sortűz eszkalálta az eseményeket Forrás: Wikimedia Commons

Az ebből a T-54-es szovjet harckocsiból kilőtt repesz-romboló gránát iszonyatos pusztítást végzett: mindenhol véres holttestek és nyöszörgő sebesültek maradtak a betonba csapódva felrobbanó lövedék nyomában.

A szovjet harckocsi által kilőtt repesz-romboló gránátok iszonyú pusztítást okoztak Forrás: YouTube

Ez a szovjet harckocsi innen a Ságvári térre (ma Vértanúk tere) helyezte át lőállását, és újabb repeszgránátokat lőtt ki.

A Parlament főbejárata előtt álló harckocsik pedig a tankok nehézgéppuskáiból szórták meg a tömeget.

A szemtanúk visszaemlékezése szerint a mintegy tíz-tizenöt percig tartó kézifegyver- és harckocsiágyútűz után infernális képet mutatott a halottakkal és sebesültekkel elborított Kossuth tér.

Volt ávósokból és "kipróbált elvtársakból" verbuvált kommunista terroralakulat

Mind a mai napig igen ellentmondásosak a Kossuth téri vérengzés halálos áldozatainak számával kapcsolatos számok.

A kegyetlen mészárlás után a teret a karhatalom lezárta,

a halottakat pedig a kivezényelt katonák gyűjtötték össze egymásra fektetve, majd késő délutántól elkezdték a holttestek teherutókra pakolását és elszállítását.

Máig nem tudni pontosan, hogy az 1956-os forradalom legvéresebb mészárlásában hányan vesztették életüket Forrás: Wikimedia Commons

Egyes szemtanúk tizenkét teherautóra való holttestről emlékeztek meg. Mikes Tamás állítása szerint másnap, október 26-án egy ismerősével együtt 820 halottat számoltak össze a Kerepesi úti temetőben, ahol ötvenes gúlákba hordták össze az eltemetésre váró holttesteket.

A Kossuth téri vérengzés éppen ellentétes hatást ért el a vélelmezhető céljával: nem félemlítette meg, hanem még eltökéltebbé tette a kommunista diktatúra ellen felkelt népet Forrás: Pinterest

Ezzel szemben Kő András és Nagy Lambert kutatásai alapján legkevesebb 75 ember vesztette életét, és 284-en sebesültek meg, ám velük szemben van, aki - Mikes Tamás visszaemlékezésével összhangban - 1000 körülire becsüli a halottak számát.

Talán már soha nem fog kiderülni, hogy kik a mészárlás közvetlen felelősei Forrás: YouTube

Bizonyosnak tűnik, hogy reálisan több száz áldozata lehetett a fegyvertelen civilek ellen elkövetett barbár mészárlásnak. A véres csütörtök mind a mai napig megválaszolatlan kérdése, hogy vajon kik lőhettek a Kossuth teret övező épületekből a békésen gyülekező tömegre.

Az 1956-os forradalom békés megmozdulásként indult el, amit a hatalom brutális fellépése eszkalált fegyveres harccá Forrás: Fortepan

Két nappal a vérfürdő után, az Igazság című újság október 27-i lapszámában jelent meg először az később széles körben elfogadottá vált állítás, hogy az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) emberei tüzeltek az FM épülete és a környező házak padlásteréből a fegyvertelen tömegre.

Az Államvédelmi hatóság, a "munkásosztály ökle" a rákosista diktatúra legfontosabb elnyomószerve volt Forrás: Fortepan

Erre azonban nincs forrásértékű bizonyíték. Jóval valószínűbbnek tűnik, hogy a Honvédelmi Minisztériumban sebtében felszerelt „vegyes alakulat", a kipróbált kommunistákból álló Partizánszövetség tagjai, civilben lévő,

vagy a szervezettől leszerelt ávósok, egyszóval a kemény sztálinista vonal képviselőiből verbuválódott gárda

vonulhatott át a Honvéd utcából a Kossuth téri minisztériumi épületekbe, segédkezni a „törvényes rend" fenntartásában.

A forradalom leverése után a kádári karhatalomban is felbukkantak az egykori ávósok Forrás: AFP/-

Több mint hat évtized múltán sincsenek felelősei a bestiális bűntettnek

Közvetett módon ezt erősíti meg Földes László, a Partizánszövetség elnökének a Központi Vezetőség október 26-i ülésén elhangzott kijelentése, mely szerint:

... reggel 7 óra óta nem lőttünk a tömegekre."

Földes később viszont határozottan cáfolta, hogy a Partizánszövetségnek bármi köze lett volna a Kossuth téri vérengzéshez.

A Kossuth téri véres sortűz legfőbb gyanúsítottja a Partizánszövetség Forrás: YouTube

Közel három évtizeddel a véres csütörtök után, a Kossuth Kiadó gondozásában 1984-ben megjelent „A második vonalban" című visszaemlékezésében Földes viszont a következőket írja: „...átmentünk a KV ülésére, majd visszamentünk a HM-be... A Partizánszövetség Beloiannisz utcai épületéből értesítést kaptunk, hogy igen sok régi elvtárs jelentkezett, harcolni akarnak. Átmentem értük, és 80-100 elvtársat átvittem a HM-be. Fel is fegyvereztük őket. Sokféle akcióban vettek részt, így például szovjet csapatokkal együtt objektumok őrzését vállalták." (Forrás: id. mű 241–242.)

Földes László, 1956-ban a Partizánszövetség elnöke Forrás: Wikimedia Commons

Az eufemisztikus „sokféle akció" ki tudja, mit takart a „harcolni akaró kipróbált elvtársak" részéről.

Az október 25-i népellenes bűntettet a szovjet hadsereg és máig pontosan fel nem derített magyar cinkosaik követték el.

Csaknem bizonyos, hogy a szovjet alakulatok számára Szerov adta ki a tűzparancsot Forrás: Origo

A Kossuth téri vérengzés fordulópontnak tekinthető a forradalom rövid, 12 napos történetében; az iszonyat még eltökéltebbé tette a szabadság ügyéért harcolókat.

Az iszonyat még eltökéltebbé tette a szabadságharcosokat Forrás: Fortepan

Az, hogy kiderül-e valaha az elkövetők és a véres csütörtökért felelősek személye, még több mint hatvan évvel a Kossuth téri mészárlás után is több mint kérdéses.