Jelenleg világszerte mintegy 1 Celsius fokot emelkedett a globális hőmérséklet, és az időjárás egyre szélsőségesebb. Pusztító aszályokról, heves felhőszakadásokról és extrém hőhullámokról érkeznek a hírek.
Ha ez a tendencia tovább folytatódik, az számos, negatív következménnyel járhat. Elsöpörheti például a Föld színéről a korallzátonyokat és azok lakóit.
Körülbelül egymilliárd ember megélhetése kerülhet veszélybe.
Tovább emelkedhet az aszályok, a vízhiány és a viharok kockázata. Megsemmisülhetnek a termények és megszűnhet a biológiai sokféleség.
Az extrém időjárással könnyebben terjedhetnek a malária okozta betegségek, és körülbelül tíz centiméterrel emelkedhet a tenger szintje.
A károk óvatos becslések szerint elérhetik a több tízmilliárd dollárt.
Nyilvánvaló, hogy mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy elkerüljük ezt a pusztítást és az átlaghőmérséklet emelkedését 1,5 Celsius fok alatt tartsuk"
– hangsúlyozta a téma kapcsán korábban Karl-Heinz Lambertz, a Régiók Európai Bizottsága elnöke. – „A hosszútávú klímavédelmi stratégiát az Európai Bizottságnak kell biztosítania, a célkitűzésekkel összhangban."
A környezetvédelmi szektor szereplői szerint még ennél is tovább mentek. Szerintük a cél tényleges elérése érdekében 2040-ig az egész Európai Unió területén a nulla nettó károsanyag kibocsátást kell megcélozni.
A zöldebb és szén-dioxid mentes Európáról szóló javaslat már nem újkeletű az Európai Unió célkitűzései között.
Az Európai Bizottság a következő, jelenleg tervezés alatt álló 2021-2027 közti időszakot érintő, regionális és kohéziós politikában is kiemelt szerephez jut.
Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és körkörös gazdaságra vonatkozó terveket a brüsszeli Európai városok és régiók hetén is bemutatták a sajtó képviselőinek.
Egy olyan, zöldebb, karbonmentes Európát tűztünk ki célul, amely végrehajtja a Párizsi Megállapodást, valamint beruház a tiszta energiaforrásokra való átállásba, a megújuló energiaforrásokba és az éghajlatváltozás elleni küzdelembe"
– tette hozzá az elnök. – „Az erőforrások szakpolitikai célkitűzések szerinti felosztása ráadásul ezentúl nem regionális, hanem nemzeti szinten fog megvalósulni."
Jelentősen megemelte a megújuló energiaforrásokból származó energiafelhasználását az Európai Unió.
Ezzel ténylegesen elkezdődött a tiszta energiára való átállás.
A megújuló energia ágazat közben „kiegyensúlyozott kompromisszumra" törekszik.
A tervek szerint 2030-ig mintegy 32 százalékra növelnék a megújuló energiaforrások használatát egész Európában.
Az új célkitűzés abban fog segíteni nekünk, hogy Európa teljesíteni tudja a párizsi megállapodásban foglaltakat"
– mondta Miguel Arias Cañete, az Európai Unió éghajlati biztosa. – „Az energiagazdálkodás optimalizálásából pedig több jut majd munkahelyek teremtésére, alacsonyabbak lesznek az energiaszámlák és jóval kevesebb energiaimportra lesz szükség."
A nyáron tárgyalt megállapodás tartalmaz egy felülvizsgálatra vonatkozó tervet is: 2023-ban döntenek majd arról, hogy a kitűzött, 32 százalékos célt tovább növeljék-e.
Az Európai Unió jelenlegi energiafogyasztásának mintegy 17 százaléka származik megújuló energiaforrásból.
A zöld energia támogatói közben azzal érvelnek, hogy a klímaváltozás elkerülhetetlenül az életünk részévé vált.
Szerintük a 32 százalékos csökkentési tervezet azonban nem elegendő mértékű a biztonságos, fosszilis anyagoktól mentes jövőkép megvalósításához.
A megújuló iparág képviselőinek számításai szerint viszont a jelenlegi 28-ról akár 50 százalékra is emelkedhetne a zöldenergia részesedése 2030-ig.
A brüsszeli sajtótájékoztatón elhangzott: az egyik legfontosabb cél továbbra is az, hogy a három éve, a klímacsúcson megcélzott 1,5 Celsius fokos szint alatt tartsák a globális felmelegedést.
Ehhez viszont megeshet, hogy legalább 35 százalékra kellene növelni az uniós zöldenergia célt.