A daganatok sosem csupán daganatsejtekből állnak: minden tumornak vannak például erei, amelyek táplálják, és ahogy a valódi szervek, úgy a daganatok is kötőszövetes váz köré épülnek fel.
Bár a rák kötőszöveti állományát többé-kevésbé ép, legalábbis nem daganatosan elfajult sejtek alkotják, e jóindulatú kötőszöveti sejtek – hivatalos nevükön: fibroblasztok –
mégis akaratlanul cinkostársakká válnak a daganat növekedésében:
a rákos sejtek által kibocsátott jelmolekulák hatására működésük úgy módosul, hogy megvédik a tumort a gyógyszerek és az immunrendszer támadásaitól.
Oxfordi tudósoknak most első alkalommal sikerült olyan vírust szerkeszteniük, amely nemcsak a ráksejteket pusztítja el,
hanem egy beléjuttatott fehérje segítségével a daganatot oltalmazó fibroblasztokat is kiszolgáltatja az immunrendszer ítéletvégrehajtóinak, az ölő T-sejteknek.
A brit Medical Research Council és a Cancer Research UK által támogatott kutatás vezetői abban bíznak, hogy
ha a hátralévő biztonságossági vizsgálatok is kedvező eredménnyel zárulnak,
az eddig csak emberi daganatmintákban és egereken tesztelt „kétélű” vírus akár már a jövő évben emberi klinikai vizsgálatba kerülhet.
Jelenleg valamennyi olyan terápiás próbálkozás, amely a daganat által „átprogramozott” fibroblasztok elpusztítására irányul, egyben a szervezet összes egészséges fibroblasztját is támadja, s ez egyebek mellett a csontvelő és a bőr károsításán keresztül súlyos toxikus mellékhatásokkal jár.
A Cancer Research folyóiratban közölt mostani tanulmány főszereplője az enadenotucirev névre keresztelt, mesterségesen módosított vírus, amelyek egyes karcinómák kezelésére már klinikai kipróbálás alatt áll.
A karcinómák, más néven hám-eredetű daganatok a rák leggyakoribb formái,
és a bőrből vagy a belső szerveket bélelő hámszövetekből indulnak ki. Ilyen belső hámok találhatók egyebek mellett a hasnyálmirigyben, a vastagbélben, a tüdőben, az emlőben, a petefészekben vagy a prosztatában.
Az enadenotucirevet úgy szerkesztették, hogy csak a rákos sejteket fertőzi meg, közben az ép sejteket megkíméli.
Ezen felül a vírusokba olyan genetikai utasítást csomagoltak, amely az általuk megfertőzött daganatsejteket egy speciális fehérje, az ún. bispecifikus T-sejt-aktiváló termelésére kényszeríti.
Ezt a fehérjét arra tervezték, hogy két különböző sejttípust összekössön.
Ebben az esetben a fehérje egyik fogó vége a fibroblasztokhoz, a másik a T-sejtekhez tapad. A szoros kapcsolódás beindítja a T-sejtek ölő programját, ami a helyzetből adódóan a fibroblasztok ellen irányul.
„Oly módon használjuk ki a vírus masinériáját, hogy a T-sejt-aktiváló fehérje csak a megfertőzött daganatsejtekben termelődjék, sehol másutt a szervezetben – magyarázza Dr. Joshua Freedman, az Oxfordi Egyetem Onkológia Tanszékének munkatársa, a cikk szerzője.
A T-sejt-aktiváló olyan erőteljes ingert jelent, amely mozgósítani képes a daganatban tartózkodó, de a tumorsejtek által gátolt immunsejteket, s ezek így megtámadják a fibroblasztokat.
A kutatást irányító Dr. Kerry Fisher, aki szintén az oxfordi Onkológiai Tanszéken dolgozik, hozzátette: „Még ha a daganatsejtek legtöbbjét elpusztítjuk is egy karcinómában, a fibroblasztok akkor is védik a megmaradtakat, és segítenek nekik helyrejönni és újra szaporodni. Mostanáig semmilyen mód nem volt arra, hogy a rákos sejteket és az őket támogató fibroblasztokat egyszerre pusztítsuk anélkül, hogy a szervezet többi részének kárt okoznánk.”
„Ez az új technika, amely a ráksejtek támadásával egyidejűleg a fibroblasztokat is célba veszi, fontos lépés lehet a karcinómákban tapasztalható immunválasz-elnyomás feloldása felé, és beindíthatja a normális immunfolyamatokat” – folytatta Fisher.
– Mivel a kiinduláskét használt vírusok már emberi kipróbálás alatt állnak, abban reménykedünk, hogy a mi módosított vírusaink akár már jövőre klinikai vizsgálatba kerülhetnek, ahol kiderülne, biztonságosan és hatékonyan használhatók-e a daganatos betegek gyógyítására.”
A kutatók sikeresen tesztelték a terápiát friss emberi daganatmintákon, amelyek a kísérlethez beleegyezésüket adó daganatos betegektől származtak.
A minták egy része prosztata-daganatokból került eltávolításra,
így szerkezetében tükrözi a daganatok valódi szöveti komplexitását.
Kontrollként egészséges emberi csontvelőn is kipróbálták a vírust, és megnyugtató módon nem tapasztaltak sejtpusztulást
vagy nemkívánatos T-sejt-aktivációt. Dr. Nathan Richardson, a Medical Research Council molekuláris és sejtes medicínáért felelős vezetője így nyilatkozott:
„Az immunterápia egy most feltörekvő, izgalmas daganatgyógyászati megközelítés. Ezen belül ez az újszerű vírus-alapú tumorcélzás, amely egyszerre támadja a rákot és a ráksejteket körülvevő, nekik védelmet nyújtó szövetet, javíthat azoknak a betegeknek a gyógyulási esélyein, akik a ma használatos kezelésekre nem reagálnak.”
Kulcsfontosságú lesz a klinikai kísérletekben annak bizonyítása, hogy a beteg immunrendszerének stimulálása nem jár szándékolatlan következményekkel.
Hasonlóan vélekedett Dr. Michelle Lockley, a Cancer Research UK immunterápia-szakértője:
„Egyre több munka foglalkozik azzal, miként lehet a test saját immunrendszerének erejét a rák ellen fordítani. Ez az emberi daganatmintákon végzett munka mindenképpen biztató, de a gyakorlatba való átültetése során várhatók még bonyodalmak.
- Az immunterápiában az egyik legnehezebb dolog annak megjóslása,
hogy egy kísérleti eljárás mennyire működik majd megfelelően a betegek tényleges immunrendszerével,
és milyen lehetséges mellékhatások merülhetnek fel. A következő állomás tehát a klinikai vizsgálat, ami megmutatja az eljárás biztonságosságát és hatékonyságát a valódi rákbetegekben.”