Az érdekes és látványos jelenség neve tribolumineszcencia: az a folyamat, amikor az összepréselt kristályok fényt bocsátanak ki. A különleges fizikai jelenség elnevezése a görög eredetű tribein (dörzsölni) valamint a latin lumen (fény) szavakból származik.
Bizonyos anyagok, ha azokat a sötétben összedörzsöljük, vagy kettétörjük, egy rövid felvillanás erejéig kékes fényt bocsátanak ki.
Így viselkednek általában a kristályok,
de sok ásvány, mint például a kvarc, vagy néhány só, többek között a strontium bromate is , amikor ez utóbbiakat forró oldatból kikristályosítjuk.
Ám ugyanezt a jelenséget produkálja a szinte az összes háztartásban megtalálható kockacukor is, ha azt a sötétben kettétörjük.
A tudósok nem ismerik még teljes pontossággal e különleges jelenség okát. Valószínű, hogy az adott anyag szerkezetében meglévő kristályhibák és a szabálytalan kristályok összenyomása okozza sötétben látható felvillanást.
A kristályosodás folyamatában, illetve a kristályos felület mechanikai szétválasztása, dörzsölés, összenyomás, valamint törés során a töltések szétválnak a kockacukor molekuláiban, majd a kisüléskor fénykibocsátás történik.
A kutatások azt mutatják, hogy számos esetben a rossz vezetőképességű és aszimmetrikus szerkezetű kristályok tribolumineszcensek. Emellett vannak olyan tribolumineszcens anyagok is,
amelyeknek ezzel szemben szimmetrikus a szerkezete.
A feltételezések szerint ezeknél az anyagban található szennyeződések biztosítják a fényvillanáshoz szükséges aszimmetriát.
Vagy közvetlenül a szétváló molekulák kisülése okozza a villanást, vagy pedig a levegő gerjesztődik
az elválasztott felületek szomszédságában. Ilyenkor az elektron egy magasabb energia-szintre ugrik, egy másik elektron-pályára, majd amikor visszaugrik a helyére, a két szint közti energia különbséget fény formájában bocsátja ki.
A töltések szétválasztásához viszonylag nagy energiára van szükség. A tudósok úgy vélik, hogy a töltések szétválasztását annak az energiának egy része okozza, amivel összetörjük a cukrot, miközben a töltések gyorsan egyesülnek, - mivel a pozitív és negatív töltések vonzzák egymást -, és a felszabaduló energia látható fénnyé alakul.
Számos szerves és szervetlen anyagnál észlelhetők a lumineszcensz szikrák.
A gyémántok dörzsölés (csiszolás, vagy vágás) hatására vagy piros, vagy pedig kék színű fényt bocsátanak ki. Egyes kvarckristályok összedörzsölése ezzel szemben narancssárga fényfelvillanást okoz.
Noha a cukorkristályok többnyire fehér, vagy enyhén halványkékes színű fehér fényt bocsátanak ki, akad egy cukorka, amely élénkéken „világít",
ha összeroppantjuk. A Wint-O-Green Life Savers cukorkában található metil- szalicilát tartalmú wintergreen olaj fluoreszcens ultraviola fényt alakít át kék színű fénnyé. Megfigyelhető ez a jelenség akkor is például, amikor a ragasztószalagot, vagy a kötözőszert lehúzzuk a gurigáról.
Ilyenkor az elektromos kisülés gerjeszti a levegő nitrogénjét, ezért láthatók a szikrák. 1953-ban szovjet kutatók egy csoportja a vákuum körülményei között vizsgálta ezt a jelenséget. A tudósok megdöbbenve azt tapasztalták, hogy a vákuumban letekert ragasztószalag nem csak fényt, hanem röntgensugarakat is kibocsátott magából.