A pennsyvaniai Penn State University kutatói több mint kétszáz New York-i önkéntes kedélyállapotát és hangulati változásait vizsgálták. A résztvevőket arra kérték, hogy emlékezzenek vissza korábbi, az életüket meghatározó eseményekre, és meséljenek az ehhez kapcsolódó akkori és a jelenlegi érzéseikről. A beszámolókat és az önértékeléseket többször, két héten át megismételték, és minden alkalommal rögzítették az eredményeket. Minden találkozót vérvizsgálatok követtek, amely során a gyulladás biomarkereit keresték.
A gyulladás nagyon fontos jelzés az egészségünk szempontjából
– figyelmeztetett Jennifer Graham-Engeland vezető kutató a Brain, Behavior, and Immunity című tudományos szaklapban publikált kutatás kapcsán. – A szervezet így jelez az immunrendszernek, hogy ideje gyógyítani és javítani a sérült szöveteket, vagy megvédeni a testet a behatolóktól, például a vírusoktól és a baktériumoktól.
Gyulladás nélkül a sebek gennyesednének és a fertőzések könnyen a halálhoz vezethetnének. Ám
ha ez a jelzés túl sokáig jelentkezik, a krónikus gyulladás szívbetegséget vagy stroke-ot okozhat,
de olyan autoimmun betegségekhez is vezethet, mint a súlyos, az életminőséget jelentős mértékben befolyásoló reumatoid arthritis és a lupusz eritematózusz.
A tanulmány szerzői megállapították, hogy az egy hét alatt „felhalmozott" negatív hangulat, a rossz kedélyállapot és a depressziós tünetek szoros kapcsolatban állnak a vérvétel során kimutatott magas vérsejtsüllyedéssel, ami a szervezetben zajló gyulladásos folyamatokat jelzik. Ezzel szemben a jókedv és a pozitív életszemlélet alacsonyabb gyulladásszintet produkált.
A korábbi kutatásokkal ellentétben a szakemberek most nem csupán előre elkészített, standard kérdőíveket használtak a résztvevők érzéseinek méréséhez, hanem több, személyes interjú során is megkérdezték őket.
Úgy gondoljuk, hogy egy negatív hangulat, mint például az életünk stresszes eseményét kísérő rossz érzés olyan biológiai reakciókat válhatt ki, amelyek gyulladáshoz vezetnek
– mondta Jennifer Graham-Engeland, hozzátéve, hogy a gyulladás jelenségét még csak most próbálják meg beilleszteni a tudósok a depresszióval kapcsolatos elméleteikbe. – Érdekes módon a depresszió legszélesebb körben alkalmazott terápiás kezelései csökkentik a gyulladásos jelenséget is.
Ezek a kezelések nem mellesleg az egészségre is jó hatással vannak, és tartalmaznak például életmódváltásra, több testmozgásra és kímélő étrendre vonatkozó tanácsokat.
Reméljük, hogy ezek az eredmények majd arra fogják ösztönözni a kutatókat, hogy folytassák az általunk megkezdett munkát és a gyulladási faktorokat vizsgáló tesztek során a stresszt is felvegyék a vizsgálati sorba
– hangsúlyozta Jennifer Graham-Engeland. – A jelenlegi eredmények replikációja talán segíthet jellemezni a hatás és a gyulladás közötti kapcsolat mechanizmusait is.
Hozzátette: nagy szerencse, hogy a kedélyállapot és a gyulladási tényező között fennálló összeköttetés könnyen megváltoztatható, például a különböző jókedvet fokozó tevékenységek végzésével. Eredményeik ezért még inkább elősegíthetik a pszichoszociális kockázatok, a stressz és a depresszió újszerű kezelését, valamint megszakíthatják a krónikus gyulladáshoz, a fogyatékossághoz és más betegségekhez vezető, gyakran ördögi kört.