A texasi Rice Egyetem kutatócsoportja több kísérlettel és szimulációval is tesztelte, hogy ezek az illékony – alacsony forráspontú – elemek, származhatnak-e egy óriási erejű ütközésből.
Először szenet, nitrogént és ként tartalmazó ötvözetet tettek ki hatalmas, 7 GPa (gigapascal) nyomásnak, valamint 1800 Celsius-fokos hőmérsékletnek, hogy reprodukálják az extrém viszonyokat.
A betáplált adatokkal nagyjából egymilliárd szimulációt futtattak le különböző illékonyságú objektumokkal a főszerepben.
Azok a szimulációk, amiknek eredményei leginkább egybevágtak a kísérleti megfigyelésekkel és földtörténeti feljegyzésekkel, azt mutatták,
Földünknek egy olyan Mars-nagyságú objektum ütközött, amelynek anyaga bőségesen tartalmazott szenet és nitrogént, magja pedig gazdag volt kénben.
Nagy valószínűséggel a becsapódó test egy másik illékony összetevőt, vizet is hozott magával
– nyilatkozta a kutatócsoport egyik tagja, Rajdeep Dasgupta. Azok a bolygók, amik ennél is markánsabb becsapódást szenvedtek el, még nagyobb eséllyel hordoznak életet.
Vannak viszont olyan szakemberek is, akik nincsenek meggyőződve a szimuláció által szolgáltatott információk helytállóságáról.
Egyetlen gigantikus becsapódással is idehozhatjuk ezeket az illékony anyagokat, de sokkal valószínűbb, hogy ez fokozatosan, kisebb ütközésekkel valósult meg
– mondta Richard Greenwood, az Open University munkatársa.
Az új kutatásról bővebben a Science Advances tudományos folyóirat legújabb számában lehet olvasni.