Az antarktiszi olvadás késlelteti a felmelegedést, de ez se jó hír

Jégtáblák az Antarktisz vizein

Klímakutatók szerint az Antarktisz jégtakarójának olvadása lassítja majd a légkör felmelegedését, miközben gyorsítja a globális tengerszint emelkedését.

Ahogy az Antarktiszon felhalmozott óriási jégtartalék a klímaváltozás hatására folyamatosan olvad, az óceánokba kerülő víztöbblet a hőelnyelő hatása révén körülbelül egy évtizeddel visszafogja a légkör melegedését – jósolják az Arizonai Egyetem (UA) klímakutatói a Nature hasábjain. A tanulmány elsőként vetíti előre az antarktiszi jégtakaró olvadásának a jövőbeni klímára gyakorolt hatását – emelte ki a cikket jegyző Ben Bronselaer, hozzátéve: a mostani klímamodellek nem számolnak azzal, miként befolyásolja az olvadó jég a globális éghajlat alakulását.

Az egész Föld ettől még továbbra is melegedni fog, de a légkör az eddig jósoltnál lassabban követi majd a trendet, mert a hő egy része elnyelődik majd az óceánokban

– magyarázta az UA Földtudományi Tanszékén posztdoktori munkáját végző kutató. – „A felmelegedés nem lesz annyira gyors, mint gondoltuk, viszont a tengerszint emelkedése rosszabb lesz a vártnál."

Az antarktiszi jégtakaró olvadása lassítja a felmelegedést Forrás: Pixabay

A megfigyelések szerint az antarktiszi jégtakaró olvadása az elmúlt években felgyorsult. Az UA vezette kutatócsoport eredményei arra mutatnak, hogy a világtengerek szintemelkedése 2100-ra 25 cm-rel meghaladhatja az eddig becsült 75 cm-es értéket.

„Eddig senki sem tekintett átfogóan arra a kérdésre, mit jelent az antarktiszi olvadás a globális klíma egészére nézve" – mondta el Bronselaer, aki munkatársaival együtt úgy módosította a legújabb számítógépes klímamodellek egyikét, hogy az magában foglalja az olvadás hatását. Az olvadó jég hozzáadása a modellhez azt eredményezte, hogy az előrevetített globális hőmérséklet 2053 helyett csak 2065-re növekedett 2 Celsius-fokkal.

A felmelegedés lassítása és a tengerszint emelése mellett az antarktiszi jégtakaró olvadása a csapadék jelenlegi eloszlását is meg fogja változtatni azáltal, hogy a trópusi esők öve északabbra tolódik

– ismertette a modell további jóslatát Joellen Russell, a tanulmány rangidős szerzője és az UA földtudomány professzora. –„Az előrevetített trendek azt mutatják, hogy a trópusi esők öve az északi félteke felé fog elmozdulni, amitől az északi félteke kissé nedvesebb, a déli félteke kissé szárazabb lesz a korábban vártnál."

Egy kelet-antarktiszi gleccser Forrás: Michael Studinger (2013)/Michael Studinger

A kutatás, amelynek eredményei a Nature folyóirat legújabb számában „A jövőbeni klíma változása az antarktiszi olvadékvíz hatására" címmel jelentek meg, az USA Nemzeti Tudományos Alapítványa (National Science Foundation) által támogatott SOCCOM (Southern Ocean Carbon and Climate Observations and Modeling – A Déli-óceán Szén-körforgásának és Klímájának Megfigyelése és Modellezése) nevű projekt keretében valósult meg, de a tudósok munkáját a Nemzeti Óceán- és Légkörügyi Hatóság (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) és a NASA is támogatta.

Russell a SOCCOM projekten belül arról gondoskodik, hogy a globális klímát leíró számítógépes modellekben minél pontosabb legyen az Antarktiszt körülvevő Déli-óceán reprezentációja.

A kutatók korábban úgy vélték, hogy az antarktiszi jégpáncél olvadása csak a tengerszinteket fogja befolyásolni, de nem lesz különösebb hatással az éghajlati rendszer egészére.

Ennek a feltevésnek az ellenőrzése végett Bronselaer lefuttatta a klímamodellt a jégtakaró olvadásával együtt, illetve anélkül. A kísérletben a NOAA princetoni Geofizikai Folyadékdinamikai Laboratóriumának tudósai és a Princetoni Egyetem munkatársai vettek részt, és a NOAA által fejlesztett ESM2M nevű modellt az 1950-től 2100-ig terjedő időszakra alkalmazták. Az üvegházhatású gázok kibocsátását a 21. század hátralevő részére az RCP8.5-ként ismert, olykor „minden marad a régiben"-nek is nevezett forgatókönyv szerint kalkulálták.

Az eredmények Russell-t és Bronselaert is meglepték: ők sem számítottak arra, hogy az antarktiszi olvadékvíz ennyire belenyúlhat a globális klíma alakulásába. Az óceáni áramlások a hőt az Egyenlítő felől a sarkok felé szállítják, ahol az a légkörbe szökik.

Russellék modellje azonban azt mutatta, hogy az olvadó jégpáncélból származó extra édesvíz mintegy szigetelő fedőréteget alkot az Antarktisz körüli vizek felszínén, és lassítja a hő kiáramlását. Az antarktiszi olvadékvíz további várható hatásai között szerepel az antarktiszi tengerjég képződésének serkentése, továbbá az Antarktisz körüli óceán felszín alatti rétegeinek melegítése.

A jégképződés elősegítése látszólag ellentmond az olvadási folyamatnak, de míg az olvadás a szárazföldi édesvíz-jégtartalékot érinti, a fokozott fagyás az olvadékvíz által lehűtött és kihígított tengervízre vonatkozik.

A NASA asztronautájának fotója az Antarktiszról Forrás: eol.jsc.nasa.gov

„Húsz év óta ez az első azonosított klimatikus visszacsatolási folyamat. Az olvadás késlelteti a felmelegedést – ami nem azt jelenti, hogy nem melegszünk, csak azt, hogy kevésbé gyorsan – hangsúlyozta Russell. – Így talán nyerünk még 15 évnyi egérutat."

Egy másik SOCCOM-csapat lebegő robotszondákat bocsátott vízre a Déli-óceán több pontján, amelyek mérik a víz hőmérsékletét és sótartalmát, valamint további biológiai és kémiai információt gyűjtenek az óceán vizéről. A kutatónő elmondta: a következőkben a klímamodellek kalkulációit összevetik a SOCCOM-robotok által gyűjtött adatokkal, hogy kiderüljön, ha valami még hibádzik a modellekből.