Még a tudomány sem tudja pontosan megbecsülni, hogy pontosan hány röviden alvó van, és ez nem véletlen.
Közel sem gyarapítják annyian az „álmatlan elit" kategóriáját, mint amennyien azt gondolják magukról, hogy kevés alvással is rendszeresen képesek jól teljesíteni és pozitívan gondolkodni
– mondta Daniel J. Buysse, a Pittsburghi Orvostudományi Egyetem pszichiátere, és az Amerikai Alváskutatató Orvostudományi Akadémia (American Academy of Sleep Medicine) korábbi elnöke a ZME Science tudományos portálnak. – A kutatásaink alapján minden száz emberből, aki úgy véli, hogy be tudja érni éjszakánként körülbelül öt órányi alvással, csak ötnek elegendő ekkora mennyiség.
A fennmaradó kilencvenöt ember esetében valószínűleg hosszú távú alváshiányról beszélünk, ami egy krónikus problémát jelent és számos nehézséghez vezethet.
Személytől függően kimondottan eltérhet az, hogy kinek, milyen hosszúságú alvási időtartamra van szüksége. Az egészséges alvásról szóló tanulmányok szerint az igen eltérő alvási szokásaink ellenére ugyanolyan egészséges lehet a „rövid alvás", mint a „hosszan alvók", akik akár kilenc órán át is képesek aludni.
Az új tanulmány rámutatott egy igazán érdekes momentumra is a röviden alvók esetében: ez pedig egy enyhe típusú mánia, amit hipomániának neveztek el. A kutatás során tizenkettő öt óránál is kevesebb alvással beérő önkéntest vizsgáltak meg egy kontrollcsoport segítségével. Valamennyien naplót vezettek az alvási szokásaikról, majd rendszeres időközönként egy-egy kérdőívet töltöttek ki a munkájukról, a mindennapjaikról, valamint az életmódjukról.
Ezek az emberek jellemzően nagyon gyorsan beszélnek és soha nem állnak meg
– magyarázta dr. Buysse. – Mindig az élet napos oldalán vannak.
Hozzátette azonban, hogy a tévhitekkel ellentétben nem az éjfél előtti alvás a legjobb, hiszen
az alvás első három-négy órája a legpihentetőbb (ekkor alszunk a legmélyebben), ami teljesen független attól, hogy mikor feküdtünk le.
Így amikor a röviden alvók elitje csak éjfél után merül el az álmok birodalmában, pontosan elegendő ideje van arra, hogy regenerálódjon a napi teendők után.
Jelenleg nincs orvosi recept vagy hatékony jó tanács arra vonatkozóan, hogyan lennénk képesek elsajátítani a röviden alvás zseniális képességét.
Pedig gyakran jól jönne úgymond meghosszabbítani napunkat, az érdemi tevékenységekre fordítható időt, és mindezt fáradtság vagy ingerlékenység nélkül, optimistán és vidáman.
Bár a kutatók számos beszámolót és esettanulmányt néztek át, mégsem sikerült egyelőre pontos diagnózist adni az esetről. Elsősorban arra kíváncsiak, egyénenként hogyan változik a szükséges alvási idő.
Arra szeretnénk rájönni, hogyan tudjuk manipulálni az alvásunk időtartamát úgy, hogy az még ne károsítsa az egészségünket
– mondta Ying-Hui Fu, a kaliforniai San Francisco Egyetem genetikusa. – Végül is mindenkinek megvan a saját biológiai órája, amely meghatározza a szükségleteit.
Régóta jól ismert tény, hogy alvás közben a test és a lélek egyaránt pihen, és ez majdnem megfelel a valóságnak. A szervezet éjszakáról éjszakára azon dolgozik, hogy előkészítsen bennünket a következő nap kihívásaira, miközben az agyunk elrendezi a napközben szerzett információkat és élményeket.
A kutatók úgy gondolják, hogy az alvásunkhoz kapcsolódó mintázat már a gyerekkorunkban kialakul. A röviden, de kitűnően alvóknál ez a folyamat fejlődik tovább. Ez eleinte komoly, ám felesleges aggodalomra adhat okot a családtagok és a barátok számára, pedig abszolút természetesnek tekinthető.
A röviden alvókat nem szabad összekeverni az álmatlanságban szenvedőkkel, amelyben alapvetően valakinek magával az alvással kapcsolatban akadnak nehézségei
– tette hozzá Ying-Hui Fu. – Az alvásproblémák ugyanis egyéni és társadalmi szinte is gondokat jelenthetnek, mert a többi között korlátozhatja a napi munkavégzést, csökkentheti a koncentrálóképességet és érzelmi kiegyensúlyozatlanságot is okozhat.
A megfelelő alvásra tehát mindenkinek szüksége van és fontos, hogy a bioritmus ne boruljon fel.
A kutatók szerint itt a hangsúly a megfelelő szóra esik, hiszen ismét bebizonyosodott, hogy alvási szükségleteink egyénenként eltérőek lehetnek.
Reméljük, hogy a közeljövőben tudományos megközelítéssel is meg tudjuk határozni, hogy pontosan mennyi alvásra van szüksége éjszakánként egy embernek, amely biztosítani tudja az igazán egészséges és produktív életet
– zárta gondolatait Daniel J. Buysse.
A kutatók a jövőben a genetika felé fordulnak, hogy megvizsgálják a családtagok körében tapasztalható, hasonló alvási mintázatokat.