Veszélyes anyagot rejt a fogkrém és a szájvíz

Egy új tanulmány azt állítja, hogy egy széles körben – főként fogkrémek és szájvíz előállításánál – alkalmazott antibakteriális anyag jelentősen hozzájárulhat antibiotikum-rezisztens baktériumtörzsek megjelenéséhez.

Az Antimicrobial Agents & Chemotherapy című szakfolyóiratban megjelent kutatás eredményei azt mutatták ki, hogy a kozmetikumokban, valamint a fogápolással kapcsolatos termékekben gyakran jelen lévő antibakteriális hatású triklozán alaposan felerősítheti a baktériumokat, így azok ellenállóvá válhatnak a gyógyszeres kezelésekkel szemben.

A kutatók húgyúti fertőzéssel küzdő egerekkel kísérleteztek. Ennek során azt találták, hogy a fenti kémiai anyagnak való kitettség rontotta az antibiotikumos kezelések kimenetelét.

A triklozán miatt jelentősen nőtt a túlélő baktériumsejtek száma

– nyilatkozta Petra Levin biológus. Még aggasztóbb, hogy nemcsak a klasszikus antibiotikumos kezelésekkel szemben nőtt a rezisztencia, a mikroorganizmusok másfajta kezelésekkel szemben is ellenállóbbak lettek. Ráadásul mivel a triklozán lassan ürül ki a szervezetből, a nem kívánt hatás akár hosszabb ideig is eltarthat.

Forrás: Wikimedia Commons

Miért okoz antibiotikum-rezisztenciát a triklozán?

A triklozán egy sejtnövekedést gátló vegyület (ppGpp, azaz guanozin-tetrafoszfát) közreműködésével alakítja ki a baktériumokban az antibiotikum-rezisztenciát. Kedvezőtlen külső hatás esetén a ppGpp blokkolja azt a bioszintetikus útvonalat, ami a sejtek építőköveiből (DNS, RNS, fehérje és zsír) új sejteket hoz létre. Ebben az esetben a sejtnövekedés leáll, így az erőforrások a túlélésre összpontosulhatnak.

A baktériumellenes készítmények úgy pusztítják el a betolakodókat, hogy specifikus bioszintetikus útvonalakat céloznak meg. Példának okáért az ampicilin a sejtfal létrehozásáért, míg a ciprofloxacin a DNS-szintézisért felelős enzimet gázolja.

Amennyiben ezek az útvonalak lezáródnak, a készítmények nem tudják végezni munkájukat.

Amikor a triklozán miatt a ppGpp termelés beindul, a bioszintézis leáll, így az antibiotikum nem tudja elpusztítani a baktériumot. Azoknál a baktériumoknál viszont, amik nem képesek ppGpp előállításra, a bioszintetikus útvonal nyitva marad, és az antibiotikumok is ki tudják fejteni hatásukat.

Levin és kollégái az elméletüket mutáns E. coli baktériumokon tesztelték – az egyik tenyésztett törzs képes volt ppGpp előállításra, a másik nem. A várakozásoknak megfelelően a ppGpp létrehozására képtelen mutánsnál a triklozán nem tudta az antibiotikum-rezisztenciát kiváltani.

Bár további klinikai vizsgálatok szükségesek a triklozán károkozásának 100 százalékos kimutatására, Levin szerint kívánatos lenne eltüntetni ezt a vegyületet a különböző kozmetikumokból.

(Medical Daily\Eurekalert)