A kilencvenes évek végén a Bristoli Egyetem különleges adatbázist hozott létre Bristol's Children néven, amelyben rögzítették a szülők személyiségjegyeit, amelyet elneveztek az „irányítás helyének" (locus of control).
Ez egy pszichológiai mérőszám arról, hogy ki, mennyire hisz abban, hogy az életében bekövetkezett események kimenetelét irányíthatja, vagy épp fordítva, tehát szerinte külső erők diktálják az élete alakulását.
Utóbbiak úgy látják, hogy kevés ráhatásuk van arra, hogy mi történik velük nap mint nap, hiszen az eseményeket a szerencse és a körülmények határozzák meg. Előbbiek viszont motiváltak és a cselekvésben hisznek: úgy érzik, hogy képesek irányítani a történéseket.
A kutatók „az irányítás helyének" vizsgálatába több mint 1600 terhes nőt vontak be. Az önkéntesek kérdőíveket töltöttek ki, amelyben számot adtak érzéseikről, gondolataikról, tapasztalataikról.
A megszületett gyerek matematikai és más, tudományos képességeit később, 8, 11 és 13 éves korban speciálisan tervezett tesztek segítségével értékelték, miközben megfigyelték azok problémamegoldó módszereit.
Végül meglepő eredményekre jutottak. A tanulmány az elsők között kötötte össze a szülők viselkedését és gondolkodásmódját az utódok matematikai és más, tudományos területen mutatott képességeivel.
A megállapításaink azt mutatták, hogy azoknak az anyáknak a gyermekei, akik hittek abban, hogy a tetteikkel irányítani tudják az életüket, nagyobb valószínűséggel rendelkeznek a matematikában és a tudományban jobb képességekkel
– mondta Jean Golding professzor, a Bristol's Children szerzője és alapítója. – Ráadásul azok a szülők, akik jobban odafigyeltek a pozitív gondolkodásukra és a lelkükben történtekre, gyakrabban olvastak esti mesét a gyerekeiknek, segítették őket a házifeladatok megoldásában, valamint nagyobb érdeklődést mutattak a tanulmányi fejlődésük iránt.
A kutatók azt már régóta tudták, hogy a szülők gondolkodásmódja, valamint az ehhez kapcsolódó „irányítás helye" szorosan kapcsolódik a gyerekek tudományos eredményeihez, ám azt eddig nem is sejtették, hogy a folyamatra erőteljes hatással van a terhesség időszaka is.
Ha helytállóak a megállapításaink, akkor javasolni tudjuk a várandós anyáknak, hogy tudatosabban gondolkodjanak, és így a következő generáció tagjai így garantáltan egészséges, magabiztos és önálló egyéniségek lehetnek
– hangsúlyozta a professzor.
Stephen Nowicki, az atlantai Emory Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője szerint a jövőben kiemelt szerepet kaphat a várandós szülőkkel folytatott gyermekfejlesztési munka, hiszen megfelelő gondolkodásmóddal a gyermekeik is jobban fognak enni és aludni.
Az ilyen gyerekek később is nagyobb valószínűséggel érnek el jobb tudományos eredményeket, könnyebben küzdik le az iskolával és élettel kapcsolatos akadályokat, de annak sem túl nagy a valószínűsége, hogy elhíznak
– fogalmazta meg. – Lehet, hogy az eredményeink tükrében a szülők megváltoztatják a nézőpontjukat és ennek egyértelműen pozitív hatása lesz gyermekeik személyes, társadalmi és tudományos fejlődésére.