Világjárványt hoz a környezetrombolás

SEMARANG, INDONESIA - JANUARY 27: The scattered trash brought in by strong waves seen at Tambaklorok Beach on January 27, 2016 in Semarang, Indonesia. Trash washed up on Semarang beach has become an annual phenomenon as piles of debris are carried to the beach by strong currents during the winter months. During the winter months waste materials are swept up onto the beaches in Java, Bali, and some Indonesia beaches. WF Sihardian / Anadolu Agency

A megbetegedések és az idő előtti halálesetek egynegyedét világszerte a környezetszennyezés és a környezet rombolása okozza – olvasható az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) legfrissebb jelentésében.

A levegő- és vízszennyezés, valamint az ökoszisztémák egyre fokozódó rombolása több milliárd ember életterét fenyegeti és befolyásolja, valamint jelentősen károsítja a világgazdaságot.

Az állandó gazdasági növekedésbe vetett hit a jövőbeli halálozási arányok, munkából való kiesések és egészségügyi kockázatok tekintetében értelmetlen – írták a szakértők. A Global Environment Outlook (GEO – Globális környezeti kilátások) című jelentésen 70 ország 250 kutatója dolgozott hat éven át. A tanulmány készítői adathalmazok révén értékelték a környezeti befolyások hatását több mint száz betegség kialakulására.

Eredményük szerint a környezetszennyezés növekvő mértéke egy olyan világszintű járvány kialakulását támogatja, amely egyre nagyobb gazdasági károkat okozhat.

A jelentés szerint 2015-ben kilencmillió halálesetet lehetett a környezetszennyezés számlájára írni.
Ugyanakkor tovább nyílik a gazdagok és szegények közötti olló is – figyelmeztettek a tudósok. Az ipari országok túlfogyasztása, élelmiszer-pazarlása és szennyezése a szegényebb országokban éhezéshez, fokozódó szegénységhez és betegségekhez vezet.

Generációkon átívelő egészségügyi probléma

A szennyezett ivóvíz és a szegényes eszközök az egészségügyben évente mintegy 1,4 millió ember halálát okozzák. Még veszélyesebb a levegőszennyezés, amelynek évente 6-7 millió ember esik áldozatul. A vizekbe kerülő vegyi hulladékanyagok generációkon keresztül öröklődő egészségügyi problémákat okoznak. Az ipar, a mezőgazdaság és a fakitermelés által tönkretett talaj problémája ma már 3,2 milliárd embernek otthont adó területet érint.

A kutatók felhívták a figyelmet az élelmiszerekben nagymértékben alkalmazott antibiotikumok következményeire. Az évszázad közepére az ebből származó rezisztencia oda vezethet, hogy a szuperbaktériumok válnak az idő előtti halálesetek fő okozóivá.

Példátlan mértékű, sürgős beavatkozásra van szükség a helyzet megállításához és visszafordításához

– írták a tudósok.

Nem létezik azonban a környezetvédelemre vonatkozó olyan nemzetközi akcióterv, mint a 2015-ös párizsi klímaegyezmény. A világgazdaság alapvető, a fenntartható termelési módok irányába ható irányváltása nélkül értelmetlen a GDP állandó növekedésének gondolata, tekintve a halálesetek, a kimaradó munkaerő és az egészségügyi ellátások költségét – figyelmeztettek a kutatók.

Az »egészséges bolygó« nem a »világ-GDP« alapján mérhető, hanem a szegényebbek támogatásán, akik a tiszta levegő és a tiszta víz meglétére vannak utalva

– mondta Joyeeta Gupta, a GEO egyik vezető szerzője.

(AFP)