Életünk egyharmadát alvással töltjük, és az alvás rejtélye évtizedek óta lenyűgözi a kutatókat. Az Aarhusi Egyetem és az Oxfordi Egyetem kutatói legfrissebb tanulmányukban példátlan részletességgel tárták fel az alvás során az agy által használt mintákat és hálózatokat. A szakemberek ehhez a funkcionális MRI képalkotó technikáját használták, amely az algoritmusokkal együtt azonosították az agyi aktivitási mintákat.
Eredményeink segítségével az agy alvás során végzett aktivitásáról egy forradalmian új értelmezést kaptunk, amely az egyre több embert érintő kisebb-nagyobb alvászavarok kezelésének új gyógymódjait is jelentheti
– magyarázta Angus Stevner, az Aarhusi Egyetem Brain Center of Music posztdoktora, a Nature Communications tudományos szaklapban frissen publikált tanulmány vezető szerzője.
A kutatók szerint eredményeik megváltoztathatják azt, ahogy az orvostudomány eddig az alvásról vélekedett, és nem utolsósorban kezelni tudják ezek segítségével az álmatlanságot.
Reméljük, hogy ki tudjuk használni az alvás új és részletes kategorizálását, amivel azonosítani tudjuk az agyi aktivitás változásait, amelyek bizonyos esetekben megmagyarázhatatlan alvászavarokhoz, például az alvászavarokhoz vagy álmatlansághoz vezetnek, amelyeket jelenleg nem tudunk megmagyarázni
– mondta Stevner.
Az alvás fázisai hagyományosan meghatározott sorrendben követik egymást, amelyek az agy elektromos aktivitása következtében különböző agyhullámokat eredményeznek az ébrenlét és alvás közti átmenettől, a felületes és középmély alváson át a mély alvásig. A REM (rapid eye movement - gyors szemmozgás) alvás az alvásidő 20 százalékában figyelhető meg.
Az alvásidő egyes alvás fázisai közötti megoszlás elmélete az 1930-as évekből származik, ma azonban jóval pontosabb és részletesebb tudunk adni az agyi aktivitásról, amelyek megváltoztatják a kommunikációs mintáikat. és dinamikus jellemzőket alvás közben
– tette hozzá a kutató.
Az alvás az ember életétől elválaszthatatlan folyamat, melynek zavarai jelentősen rontják az életminőséget. Megdöbbentő, de manapság az emberek legalább 30 százalékánál fordul elő orvosi segítséget igénylő alvászavar. A kutatók most azt remélik, hogy az agyi hálózatok változásainak teljesebb és részletesebb bemutatása segíthet az érintetteknek.
Eddig nem tudtuk pontosan, hogy mi történhet az álmatlanságban szenvedő emberek agyában, de az nyilvánvaló, hogy abban biztosak vagyunk, hogy az alvászavarok szerepet játszanak a mentális zavarok kialakulásában
– emelte ki Angus Stevner. – Az elmúlt években a modern agyi szkennelési technikák terén elért eredményeink azonban a korábbiaknál sokkal finomabb értelmezést adnak az agy komplex működéséhez, amelyet a hagyományos alvási fázisok vizsgálata során eddig nem vettek figyelembe.
A kutatók eredményei most korszerű leírást adnak az agy komplex hálózati tevékenységéről alvás közben,
és jelentős továbblépést jelentenek a korábbi, „enyhén egyszerűsített képből", amely eddig a téma megértését jellemezte.