A Dél-Kalifornia-i Egyetem (USC) kutatói úgy vélik, hogy a mindfulness gyakorlata hatalmas áttörést jelenthet az kábítószer-használat miatti függőésg és más, jelentős mentális egészségügyi problémák kezelésében.
Ez azonban a terápia egy nagyon újszerű és az eddigiektől merőben eltérő módja, ami egyelőre pont olyan, mint a Vadnyugat, és még nem tudjuk, hogy pontosan mit tartogat
– mondta Jordan Davis, a Dél-Kalifornia-i Egyetem Suzanne Dworak-Peck Társadalomtudományi Iskola egyetemi tanára.
Davis és kollégái fiatal felnőtt felnőtteknek hirdettek terápiás kezelési programot, ahol a kutatási eredményeik alapján megállapították, hogy egy mindössze nyolc hetes mindfulness-sel kapcsolatos kezelés a stressz és a függőségi vágyak csökkenéséhez vezetett, és még az ezt követő hat hónap múlva is jelentősen nőtt annak a lehetősége, hogy a betegek „tiszták" maradhassanak.
A témában még pontosabb eredmények érdekében a kutatók ezeket az eredményeket újra mérlegre tették. Két éven át vizsgálták a célcsoport folyamatosan változó diagnózisait és arra voltak kíváncsiak, hogy az éber jelenlét mennyire tud segítséget nyújtani a traumát átélt fiataloknak, illetve segítséget jelenthet-e a kábítóhasználók esetében, valamint a mentális egészségi rendellenességekkel küzdők számára.
A kutatók csapata úgy gondolja, hogy a mindfulness nagyban segíti a kutatásban résztvevőket a vágyaik és az érzelmeik irányításában.
A belső sóvárgást gyakran szinte semmi sem tudja gyengíteni, ám a tudatos jelenlét azt a felismerést adta a betegeknek, hogy igenis meg tudják oldani a problémáikat
– mutatott rá Nicholas Barr, a tanulmány vezetője és az egyetem posztdoktori kutatója.
A teszt során a kutatók 18 és 26 év közötti fiatal felnőtteket vizsgáltak, akiket egy pszichológiailag traumatikus esemény után kialakuló szorongásos zavar, a poszttraumás stressz szindrómával és valamilyen anyagfüggőséggel kezeltek. Kialakítottak egy mindfulness és egy kontrollcsoportot, majd a résztvevők neurokognitív feladatokat oldottak meg, amellyel felmérték a viselkedésüket és azt, hogy mennyire képesek befolyásolni az érzelmeiket.
A kutatásban résztvevő önkéntesek beszámoltak a poszttraumás stressz szindrómával kapcsolatos tüneteikről, az anyaghasználatról, valamint a szégyen, a bűntudat és a stressz érzéseiről. A mindfulness csoportba osztottak nyolc héten át sajátítottak el olyan stratégiákat, amelyek segítettek nekik beazonosítani a fájdalmas vagy kellemetlen gondolatokat.
Olyan készségekre is szert tettek, mint a szeretetteljes kedvesség, ami egyfajta közvetítői gyakorlat, amellyel együttérzést tanultak
– számolt be a kutatásról Davis.
A résztvevőkkel ezt követően három hónapban megismételték a neurokognitív gyakorlatokat és a többi felmérést, hogy így vizsgálják meg a mindfulness hosszabb távú hatását a kontrollcsoporthoz képest, akik nem kaptak módszertani segítséget a tudatosság gyakorlásával.
Szó szerinti fordításban a mindfulness „tudatosságot" vagy „figyelmet" jelent, ám alapvetően egy komplex folyamatra utal, amikor az ember szándékosan egy dologra, a jelen pillanat tapasztalataira fordítja a figyelmét, majd ítélkezés nélkül tudatosítja a külső és belső tapasztalatokat.
A mindfulness-t sokan a meditáció eredményének tekintik, amely a tudatosság javítására, a koncentráció fokozására és a gondolatok, érzések és fizikai érzetek észlelésére irányuló gyakorlatok átfogó fogalmát jelenti.
Ám a tudatos jelenlét ennél sokkal több: éppen azért végezzük, hogy még inkább felfedezzük és érzékeljük magunk körül a világot, bármilyen konkrét cél kitűzése nélkül.
A mindfulness egyik legfontosabb aspektusa az, hogy a jelen pillanatban tapasztalt érzésekre és gondolatokra összpontosítunk, mindenféle elvárás nélkül.
A keleti vallások és technikák nyugati térnyerésével kezdett terjedni, aminek a három szintjét a testi érzékelés (öt érzék plusz testiérzetek), az érzelmek és a gondolatok jelentik.
A mindfulness csodája abban rejlik, hogy anélkül figyelünk a jelenre, hogy az adott szituációt ellátnánk a jó vagy a rossz jelzőjével, ami által hatékonyabban tudjuk kezelni az adott tapasztalatokat
– magyarázta Nicholas Barr. – A kábítóhasználathoz, alkoholizmushoz és egyéb mentális addikciókhoz kapcsolódó függőségek esetén a tudatos jelenlét sokat segíthet a betegeknek abban, hogy új, hatékonyabb stratégiákat dolgozzanak ki az ártalmas viselkedési mintákkal szemben.
Jordan Davis professzor szerint azonban a mindfulness nem tudja helyettesíteni, csak kiegészíteni képes a már jól bevált terápiás technikákat. Példaként a kognitív viselkedési terápiát említette, amely törekszik a függőséggel kapcsolatos viselkedés megváltoztatására, miközben igyekszik orvosolni az olyan, negatív gondolatokat, mint a szorongás vagy az aggódás.
A legfrissebb kutatások egyre inkább megerősítik a mindfulness helyét a pszichoterápia területén, és egyre kevesebb szakember áll szkeptikusan hozzá. A Dél-kalifornia-i Egyetem kutatói ezúttal megmutatták azt is, hogy a gyakorlat hogyan változtathatja meg az agy szerkezetét, beleértve az önismerethez szükséges, és az érzelmekkel való megbirkózáshoz kapcsolódó területeket.
A bizonyítékaink most már megkérdőjelezhetetlenek és biztosak vagyunk abban, hogy a megváltozott gondolkodás és a hozzá kapcsolható változás a viselkedésben az éber tudatosság eredménye
– mutatott rá Barr.
A meditatív gyakorlat további, széleskörű elfogadásának ösztönzése érdekében Davis és kollégái egy új helyen, az egyetem Mindfulness Tudományi Központjában segítik a téma iránt nyitott betegeket.
A mindfulness nem mágikus csodaszer, és nem fogja megoldani mindenki problémáját, ám ha ezek az alkohollal vagy kábítószerekkel küzdő fiatal felnőttek megértik a tapasztalatoknak a testi és tudati tereit, akkor máris nyugodtabbá válnak és egy idő után drámai különbséget fedezhetünk fel a viselkedésükben
– magyarázta Davis.
A kutatók mindezen túl abban is látják a lehetőséget, hogy a tudatos jelenlét eszközével segítsenek azoknak a katonai veteránoknak, akik segítségre szorulnak a poszttraumás stressz szindrómájuk miatt, valamint a függőségek tekintetében.
Az új terápiás módszerek előnyösek lehetnek más, a mentális egészséggel kapcsolatos kihívások, illetve a hajléktalan tizenévesek és a fiatal felnőttek kábítóhasználata esetén is.