A kémiai és szerkezeti elemzés a most felfedezett ősi mikroorganizmust Ourasphaira giraldae néven azonosította. A gomba spórái kevesebb, mint egy milliméteres hosszúságúak, és karcsú, elágazó szálakkal kapcsolódnak egymáshoz.
A mikroszkóp alatt vizsgált fosszíliák pontos képet adtak a szakembereknek a gomba legfontosabb jellemzőiről:
beleértve a gömb alakú spórákat, a spórákat összekötő elágazó szálakat és a két rétegű sejttesteket. Az organizmusokat olyan jó állapotban őrizték meg, hogy még mindig hordozzák a gombák sejtfalának fő komponensét, a kitin nyomait. Miután az Ourasphaira giraldae mélyen be volt ágyazódva a megszilárdult iszapba, ezért az megakadályozta azt, hogy az oxigén bejusson és a gombák elrohadjanak.
Az idő vasfoga olyan jól megőrizte nekünk ezeket a mikroorganizmusokat, hogy még mindig találtunk benne szerves vegyületeket
– magyarázta Corentin Loron, a belgiumi Liège Egyetem kutatója, a tanulmány első szerzője. – A gombák döntő szerepet játszanak az ökoszisztémában, lebontják a szerves anyagokat és visszajuttatják azokat a talajba, így elősegítik más növények növekedését és fejlődését.
Hozzátette: annak a ténye, hogy ezek a gombák már egymilliárd évvel ezelőtt is léteztek azt mutatja, hogy nagy szerepet játszhattak az első növények megjelenésében.
A most felfedezett gomba „extrém" kora óriási hatással lehet a Földön megjelenő életformák jobb megértésének történetére. Mielőtt ugyanis az utuk „szerteágazott" volna, a gombák és az állatok az evolúciós fa (amely bizonyos faj feletti taxonok filogenezisét, származástani kapcsolatrendszerét időskálán ábrázolja) ugyanazon ágán helyezkedtek el.
Ha ezek a gombák már egymilliárd évvel ezelőtt léteztek, akkor talán már a kezdetleges állatok is megélhettek a Földön
– mondta Loron. – Természetesen nem beszélhetünk semmi olyan, nagy méretű élőlényről, mint például a dinoszauruszok, inkább valami sokkal egyszerűbbekről, mondjuk egy szivacsról.
Míg egyes gombafajok spórái igen apró méretűek,
az organizmusok hatalmas méretűre nőhetnek,
ha szétágaznak és összekapcsolódnak egymással. A kutatók példaként az Oregon Kék-hegységében élő egyik mézgomba fajtát említették, amely a világ legnagyobb élő organizmusa a maga 2,4 kilométeres szélességével. A kutatók eredményeiket a Nature című tudományos folyóiratban publikálták.
(The Guardian)